Egy újabb Fíha Tralala

Elég rég írtam már, de mostanában minden szabad percemben horgoltam. Örültem, hogy vannak megrendeléseim, mégis valahogy sok jött össze erre a hónapra. Ahogy Peti mondaná, én sose leszek elégedett a helyzetemmel. De ez van. Egész évben alig olvastam valamit, most hirtelen rámjött az olvashatnék, és valahogy nyomaszt, hogy mégsem vehetek könyvet a kezembe:)

Unokatestvérem felesége kért meg arra, hogy kislányuknak, Lucának, aki épp ma ünnepli a 3. szülinapját, horgoljak egy Fíhát. Már tavaly elhatároztam, hogy ha újra Fíhát kell horgolnom, mindenképpen átvariálom a mintát, mert amit először csináltam, nekem túl vékonynak, aránytalannak tűnt. Kb. 3 hetem volt a horgolásra, de épp időben elkészültem. Felhasználtam hozzá az eredeti Fíha mintáját (fej formája - két sorral kevesebb rövidpálcával, arc kialakítása, szemek, kéz, sapka), a Puffy Angels mintáját (cipő és lábak), valamint egy (legalábbis a szlovák horgolóvilágban mostanában) menő baba, Molly mintáját (test). Nem tudom miért, de leginkább a legnehezebb dolgokat élveztem, a kézfej formázását és a raszták horgolását. 


A nadrágjával szinte egy egész napot elvesztettem, mert annyira tökéletesre akartam csinálni (hülye maximalizmus), hogy vagy 10-szer lebontottam a második sorig, míg végül rájöttem, hogy már a második sor sem jó, és ez a felismerés és visszabontás elvezetett a számomra tökéletes nadrágig:) A szemét most nem Anchor keresztszemes hímzőfonalból, hanem igazi hímzőfonalból - nem tudom, mi magyarul a neve - horgoltam 1,25-ös horgolótűvel, így végre épp megfelelő méretű lett. 


Az egész babát 3-as helyett 2,5-es horgolótűvel készítettem, nekem ez a vastagság jött be leginkább ehhez a fonalhoz, ami természetesen a Jeans volt.

Persze még mindig van mit alakítani, pl. a sapkájában minden egyes rasztát egy rövidpálcával vékonyabbra, a sapka hátsó részét pedig egy-két sorral rövidebbre horgolnám, valamint a kabátja is kicsit nagy lett, így állok elébe egy újabb Fíha-kihívásnak...

És ilyen lett:




És a "nővérével":


Egyébként az elsőt négy hónapig, a másodikat pedig két hétig horgoltam:)

Dimensions: Sheltered #3

Mivel a hétvégén meglepi-kirándultunk, nem nagyon volt értelme a hétvége után visszajönni Szencre, így Léván ragadtunk. Több kreatívkodnivalót pakoltam be magamnak, mert Panni mindig a nagyival akar ilyenkor aludni, Peti meg még szerencsére ügyesen elalszik.

Befejeztem ugye a szivárvány-fát, meghorgoltam egy tulipánfejet, amit majd később mutatok, egy fél kiscipőt csak úgy, mert megtetszett, de ami a lényeg, hogy újra hímeztem egy kicsit:) A tigriseket vittem magammal. Utoljára 2016 januárjában mutattam... Szegény kis hímzésnek mostoha élete van nálam, mindig ezt teszem félre, ha közbejön valami kreatív.

A héten azért picit belelendültem, megtaláltam hol járok, azután már elég sokat sikerült beleböknöm.

Panni-száj

Picit takarítottam a telefonomban, kincsekre bukkantam:

Anyuci, innen az ovi tudod milyen messze van? Közel!

Nézegettük az Oriflame katalógust:
- Tudod, melyik körömlakk tetszik a legjobban? Ez meg ez meg ez...
- Mi lesz belőled, modelka?
- Milyen madárka?

A köri nem asztrofizikus, hanem isztrofazekos, és nem koncertre, hanem koscertre megyünk, a fasírt fincsiklandó.

Nagyi, nem akarsz holnap elmenni DM-be, hogy mindenféle szépet vegyél nekem?

Lemegyünk a föld alá? (földszintre)

- Apa, gyere nekem rajzolni szép királylányt. (már a milliomodikat)
- Jó, de már ne királylányt, mert elég volt belőle, inkább valami állatkát.
- Akkor egy szép virágot.
- Az nem is állat.
- Tudoooom, de egy szép virágot kérek.
- Rendben.
- De mellé egy királylányt is.

Apa, eléneklek egy dalt, csak most elfelejtettem, hogyan kezdődik. Ja, már visszafelejtettem.

Részlet egy könyvből, autókázás közben:
Anyuci hasa, amikor Peti még benne volt, először akkora volt, mint egy üveggolyó, aztán mint egy leeresztett lufi, végül mint egy kölyökdinnye.

Alváskor a redőny mindig fel van húzva:
- Nincs sötét, égnek a leonok. (ford.: neonok. De egyébként Seat Leonunk van:)

Apa még nem talált Szencen fodrászt... Néha felborzolja a haját (Songoku). Panni meglátta:
- Hát veled meg mi történt...
- Panni, tetszik neked így apuci?
- Dehogy!




Annyira forró, mintha jéghideg lenne.

Anya, horgolj apucinak egy babát, elviszi a dolgozójába, kiteszi a polcra, és elboldogul.

Panni bágert (markoló) talált a kindertojásban.
- Ilyen báger fog jönni hozzánk ásni, csak kisebb.
- Ennél kisebb??? 
(hát nem logikus???)




- Apa, nem kérsz spagettit?
- De, éhes vagyok.
- Akkor tegyél nekem is!


És most ünnepélyesen megfogadom, hogy el fogom menteni a piszkozatokba is a beszólásait, mert tudom, hogy írtunk többet is a közös hangoutsra, messengerre, de már esélyem sincs őket visszakeresni. Szerintem a legközelebbi aktualizációba tehetnének ctrl+F funkciót is...

Szivárvány-fa

Úgy egy-két hónappal ezelőtt, amikor azon gondolkodtam, merre is haladjak tovább ezzel a horgolós szenvedélyemmel, Peti unokatestvére megkért, hogy horgoljak neki két dolgot. Azonnal igent mondtam, ahogy elküldte a mintákat, mert az egyik a Szivárvány-fa volt Vendula Maderskától, egy cseh hölgytől, akinek munkáit hónapok óta figyelem. Mind színes, tele apró, különleges részletekkel, gombokkal, gyöngyökkel, applikációkkal, mütyürökkel. A kérés az volt, hogy az eredeti képhez minél jobban hasonlítson, a fába "vésett" szívben egy K betű legyen, és a hintát lehagyhatom. Challenge accepted.

Már akartam blogolni a munka folyamatáról is, de napról-napra több apró részlet került fel rá, így inkább a kész műre hagytam a blogot.

A legelején inkább hasonlított egy emberi szívre a belőle kiinduló aortákkal. Az aljába kartonlap és Panni által a lévai játszótéren szedett kavics került. Komolyan vette a feladatát, apró kavicsokat kértem, és azt is hozott:)


Sok részlettől féltem, de aztán minden olajozottan ment. Az első félelmem a szivárványos fakorona volt, mert a színváltásokban nem vagyok túl jó, de végül egész pofásra sikeredett. Aztán a lombok felvarrása... ez is meglett.



Aztán jöttek a részletek. A fizetség a fáért egyébként rengeteg különféle gyöngy volt, így ebből munkálkodtam. A legjobb móka a madáretető összeállítása volt, ez lett a szívem csücske is, nagyon aranyos. Használtam a fizetségül kapott gyöngyökből, Panni fa gyöngyeiből, aliexpresszes rendelésből, tescós fagombból, még bátyám régi nyakláncából is került rá egy. A részletek:


Kata ezt a fát pozitív energia-faként szeretné a munkahelyén kitenni, így igyekeztem minden pozitívumot, optimizmusomat, jó gondolatokat beletenni, remélem csak úgy árad majd belőle az energia;)

 

{Vigyázz! Kész! Posztolj!} - Gyerekkorunk filmjei, meséi



Mi is az a VKP? - A VKP egy kéthetente jelentkező kihívás, amit Szilvi, a Pillecukor blog írója keltett életre. Ebben a kihívásban több blogger egyidőben fogalmazza meg véleményét ugyanarról a témáról.

Rég nem írtam már VKP-s témáról, igaz, nem is volt az utóbbi negyedévben gyakran. De ez a mostani téma nagyon megtetszett, meg amúgy is túl sok az időm (muhahaaaa:). Amúgy nem, nagyon fáradt vagyok, ezért is írok most épp blogot, hogy valami felnőtteset is csináljak ma a főzésen kívül. 

Lássuk is, mik voltak gyerekkorom meséi.

Amikor elolvastam a témát, először 3 mese ill. sorozat jutott csak az eszembe. Utána altatáskor csak úgy jöttek elő a mesék, amiket szerettem nézni. Nem is tudom, mi volt a kedvenc, de akkoriban főleg a magyar mesék mentek, a Magyar népmesék, Süsü, a sárkány, A kockásfülű nyúl, Dörmögő Dömötör. Nem tudom miért, de a Mazsola és Tádé, a Futrinka utca valahogy kimaradt. Gondolom láttam azokat is, de egyáltalán nem emlékszem rájuk. Ezért is pótoljuk őket most hangoskönyv és meseolvasás formájában.

Amit nagyon szerettem, az a Mirr-murr kalandjai volt, amikor Halász Judit mesélt estimesét a kisfiának. Volt aztán egy olyan mese, amiben egy bácsi olvasott fel, és közben fehér filctollal rajzoltak az üvegre. Emlékszik erre valaki? Nem emlékszem már, mi volt a címe. Rémlik, hogy talán Benedek Elek olvashatott fel, de nem vagyok benne biztos. Szerettem még az Égbőlpottyant meséket is, ahol Gryllus Vilmos és Levente Péter költött meséket a gyerekek rajzaiból. Tágas égből andalog, tán te vagy, vagy én vagyok... Megvan?:) Úgy néz ki, nekem jobban ezek az interaktív mesék jöttek be.



Később aztán jöttek a japán mesék. Bátyám a Shongokut és valami focis mesét nézett reggelente, nekem a Sailor Moon volt természetesen a kedvencem:) Később hasonló volt a Totally Spies is.



Emlékszem, hogy később adtak Disney meséket is, egy hosszabb mese, egy rövidebb, és végül egy film. Ez volt minden vasárnap a programunk. Bár a Gumimacikat és az Aladdint nem szerettem, de a többi jó volt. Volt egy nagyon szép film, amire azóta is emlékszem, Rikkancsok (Newsies) volt a címe, az újságárus fiúkról szólt. Azóta is próbálom megszerezni és újra nézni ezt a filmet, de nem találom sajnos:( Lehet ha újra nézném, új megvilágosításba kerülne az egész film, mert most a youtuben láttam utalást Purlitzerre is:)



Aztán jöttek a sorozatok. a legnagyobb kedvenc akkor a Váratlan utazás és Anne a Zöld Oromból volt. Azóta is újra nézem a sorozatokat, akárhányszor adják. Egyszerűen imádom. A Hetty néni karácsonyát is nagyon szeretem. 

És még egy kis romantika pubertás koromból. Emlékszik még valaki az Első csókra és az Édesvölgyi suli szerelmes ikreire?:)


Helló április!

Nagyon gyorsan eltelt a tavasz első hónapja, igazán izgalmas volt szerintem. Bár volt stresszes időszak is, azért mégiscsak a pozitív dolgok voltak fölényben, aminek nagyon örülök, és remélem ez továbbra is így marad.

Nem is tudom, hol kezdjem... Ez az év különleges abban, hogy jóval korábban beköszöntött a tavasz, mint az utolsó években. Emlékszem, egy-két évvel ezelőtt április végén épp hintáztunk Pannival a játszótéren, amikor elkezdett szakadni a hó. Most már március első felében jó idő volt, de érdekes, hogy alig volt átmenet a két évszak között, egyik nap még télikabátban, másnap egy pulcsiban voltunk kint az udvaron. Igen, elég sokat járunk az udvarra, mindkét gyerek élvezi, hogy rohangálhatnak, labdázhatnak. Délutánonként egyelőre az itteni pici (és ősrégi) játszótérre járunk, majd az udvaron várjuk be Apát, akivel még bicajoznak, fociznak a gyerkőcök. Hetente egyszer a városba is besétálunk, végigjárjuk az útba eső játszótereket, elintézzük minden dolgunkat, majd Peti nyakig porosan, fagyitól maszatosan hoz haza minket autóval.








A HÁZ
Az utóbbi két hónapban, mióta nem írtam róla, történt egy s más a ház körül. Már csak nagy vonalakban emlékszem, nem írtam fel sajnos, mi mindent csináltunk mostanában. Vettünk a gardróbba szekrényt az IKEÁból. Egyébként így visszagondolva talán nem is ez volt a legfontosabb vásárolnivaló, mert Peti továbbra is a vendégszobában tartja a ruháit és ott öltözködik reggel, míg Kispeti a szobánkban alszik, és az én ruháim is a nappaliszekrényben vannak még. Így a gardrób most csak gyűjtőhelye azoknak a ruháknak, amik kicsik rám, nem is igazán hordom őket, vagy alkalmiak. Itt tárolom most a gyerekek kinőtt rucijait és a nagyokat is, most épp Panni ruháit szelektálom, utána ezek is elkerülnek a gardróbból. Mire mi beköltözünk a gardróbba, addigra ezek a rucik remélhetőleg már nem lesznek bent.


Egyik hétvégén Peti a szülei és Tamás sógor segítségével kivágta a fákat, amik a hátsó kerítésnél voltak. 20-25 a szomszéd szavai szerint "gyomfa" pár centis átmérővel. Jóval nagyobb lett így a telek:) A gyökereik még a földben vannak, erre keresünk majd valamilyen permetet, ami elrohassza őket, és ki lehet majd ásni. A hátsó drótkerítés már eléggé meggyötört, a szomszéddal Peti megegyezett, hogy vagy csináltatunk drótkerítést önerőből, vagy pedig betonkerítést, aminek az árát megfelezzük. Mi a betonkerítésre szavaztunk, még várjuk rá az árajánlatokat.

A legfontosabb viszont, hogy végre van villámhárítónk! Enélkül ugyanis nem lehet kolaudálni a házat, és elméletileg lakni sem szabadna benne... Két hete kikotorták a ház két oldalán a gödröket, majd múlt héten, épp aznap, amikor a gyerekeket is elvitték a nagyszülők "nyaralni", megcsinálták a villámhárítót. A héten meg is lett rá a revízió, elméletileg jövő héten a kolaudálás dátumát is megtudjuk. Remélem innentől már nem fog sokáig tartani, hogy az állandó lakhelyünket is bejelenthessük már.


Ami pedig számomra a legpozitívabb dolog, hogy végre (egy kivételével) az összes dobozt kipakoltam, és minden dolog a helyére került. Múlt hétvégén tartottuk a házavató bulit, mivel a februári dátumra jól lebetegedtünk mind a négyen... Még csütörtökön, amikor a nagyszülők elvitték a gyerkőcöket, neki is estem Kispeti szobájának. Az volt ám az igazi bordelszoba! Másfél nap alatt kipakoltam, már csak egy doboz maradt ott, amibe a kinőtt rucikat gyűjtöm, aztán az is megy fel a padlásra. Vettünk Kispetinek is egy polcos szekrényt az IKEÁban, ugyanolyat, amilyen Panninak is van a játékaira, de az egyelőre még összerakva ugyan, de fekszik a padlón, Kispeti szeret belebújni, Panni pedig labdákat dobál a kockákba, abban versenyzünk. Egyébként a házavató buli nagyon jól sikerült (szerintem). Szombat délelőtt sógorék korábban jöttek, Tamás segített Petinek betemetni a gödröket, Anita pedig nekem kuktáskodott. Gulyást főztem, sütit sütöttem még. Fél három körül kezdtek szállingózni az emberek. 11-en voltunk, Peti összes unokatestvére az oldalbordákkal. Jókat ettünk, beszélgettünk, még csak nem is játszottunk semmit, pedig volt póker, Scrabble is, de ez most nem hiányzott. Mindenkinek akadt helye is, senki sem panaszkodott, hogy rosszul aludt volna. Kaptunk tőlük egy kerti asztalt két székkel, milyen jó is volt vasárnap, amikor már mindenki elment, de a gyerekek még nem voltak otthon, kiülni a teraszra kávézni/teázni (csak hideg volt már:)...



PETI 
Pár hete Kispeti is elindult. Nem siette el a dolgot, de nem is baj, mert most már szaladhatunk utána:) Nagy terpeszben megy, mint egy buldózer, a küszöbök előtt megáll és óvatosan átlépi. Viszont az nem igazán érdekli, ha magasból lelép valahova, pl. a teraszról anyunál, ami legalább fél méterre van a földtől. Még mindig a lépcsőzés a legérdekesebb tornamutatvány. Nagy kópé lett belőle mostanra. Már kommunikál, hozza a lufit, hogy fújjam fel, valami hasonlót mond, hogy anya, apa, tudja, mire valóak a dolgok, pl. anyunál fogta a nagy öntözőkannát és elcipelte megöntözni a virágokat. Mostanában szereti kiönteni azokat a dobozokat, amiben rengeteg kis dolog van, a legos dobozokat, fakockákat. Persze rakodni még nem szokott maga után:) Most azt a korszakát éli, hogy mindent húz maga után. A játék telefonját, madzagra kötött teherautót. Sajnos a fonalaim sincsenek biztonságban, azokat is kiszedi a fiókokból. Szereti riszálni a fenekét a zenére. Mostanában elég rosszul eszik, és szinte egész nap nyűgös, mert nagyon beindultak a fogai, már 12 van kint, abból két hátsó, és még legalább két helyen van megdagadva az ínye. Csak akkor felejti el a nyűgét, ha játszótéren vagyunk, imád hintázni. Amúgy meg igazi kis méregzsák, ha valami nem tetszik vagy sikerül neki, rúgkapál, kiabál, még bele is kap az arcunkba.



PANNI
Panni most otthon van velünk. Egy hónap múlva lesz a beiratkozás az oviba, remélem nem lesz gond a lakhely miatt. Mostanában ritkábban beszél az oviról, de szerintem hiányzik neki. Bízok benne, hogy nem lesz megint olyan nehéz a beszoktatás. Végre elkezdett enni itthon olyan dolgokat, amiket eddig nem vett volna a szájába, rántottát, fasírtot, sárgaborsófőzeléket, retket, gyerekpástétomot. Kenyeret még mindig nem akar enni, muszáj lesz elkezdenünk saját készítésű péksüteményeket sütni. Szeret a konyhában segíteni, répát pucol, tojást tör, edényt nyal:) szinte minden főzésnél a konyhapulton ül. Hetente egyszer muszáj muffint is sütnünk. Mostanában mindig szoknyát akar felvenni itthon, az összes fiús ruciját kiszelektálta és eltettük Kispetinek. Hatalmas beszólásai vannak, majd összerakom őket és írok egy bejegyzést róla, de mindig csak messengeren vagy hangoutson írtuk, nehéz lesz...



A hónap elején volt a szülinapom is, szuper dolgokat kaptam, szinte egy egész edénykészletet anyutól és Peti szüleitől, Petitől kertes újságelőfizetést, sógoréktól pedig egy szuper saját készítésű ajándékot, egy olyan dobozt, amiből mindig azt a borítékot kell kihúznom, amilyen épp a kedvem (ha rossz napom volt, nehéz a döntés, stb...). Anita írt is róla egy bejegyzést, majd én is fogok, ha már mindegyik borítékot kinyitottam:)

Kézimunkázok is azért, most épp Kispetinek csinálok egy kis repülőgépet, valamint Peti unokatestvére kért tőlem egy Vendulka-féle szivárványos fát, amit mint pozitív energiafaként szeretne kitenni a munkahelyén. Igazi kis színkavalkád van az aktuális horgolásos fonalas dobozomban most.



Ezen kívül még volt pár adóbevallás, végre egy befejezett könyv, amiről szintén írok majd (egyszer...). Mennyi mindenről tudnék még írni... Nehéz elővenni a számítógépet és nekiállni bárminek is este tíz után, de most már megemberelem magam...



És hogy mi vár áprilisban? Nagyon sok minden, de a nagy része még titkos, így nem is lövöm le előre a poént... A blogon várható (remélhetőleg) pár recept, könyvvélemény, kis kreatívkodás Pannival, horgolás, koszorúkészítés, utazás, minimalizmus, szelektálás, kertészkedés, házépítés... Mindenesetre helló április, küldj azért egy kis esőt is, de léééégyszi, ne legyen már hideg...

Magic ball - Wave #2

Ez a kendő is készen van már vagy két hete... (még mindig nem megy a blogírás). Majdnem sikerült időre kész lennem vele, de ha nem jött volna közbe a betegségünk, ami miatt Petivel kettesben töltöttünk pár napot, és az egyik napot szinte csak horgolással töltöttem, biztosan nem készült volna el két hét alatt. A határidő viszont jól jött, mert ha ez nem lett volna, máig sem álltam volna neki a kendőnek.

A technikai dolgokról valahogy mindig elfelejtek írni... ezek Szlovákiában sodort fonalak, a legtöbb fonalas e-shopban megtalálhatóak, de mindenhol más a nevük. Általában 5 színből készítik, megrendelésre is állítanak össze színkombinációkat. 3-4 vékonyka szálból áll össze, és színváltásnál először az egyik szál vált át másik színre (aprócska csomóval, észre sem lehet venni a munkán), majd 2, végül 3. Így 5 szín helyett sokkal több színből áll a munka, és sokkal lágyabb lesz a színátmenet. Több méretben kapható, az első fonal, amit vettem 750 m-es, ezt ajánlják felnőtt kendő készítéséhez.

Én 1500 m-eset nyertem, amiből ezzel az egyszerű mintával szép nagy kendőt készítettem, 165x85 cm a kész mű.Nekem nagyon tetszik, remélem fogom is hordani:) Mindössze 300g-os könnyű kendő lett belőle.





Még annyit a technikáról, hogy 3-as horgolótűvel készítettem, a negyedik színnél már eléggé gubancolódott a fonal, volt, hogy egy egész nap minden szabad percében a fonal szétfejtésén dolgoztam, végül aztán inkább levágtam a gubancos részt... Remélem a 750 m-es fonal nem fog ennyire gubancolódni.

Puffy Angels #3

Mostanában nincs igazán kedvem blogolni, mindig akad más dolgom, ráadásul inkább veszek horgolótűt a kezembe, mint számítógépet. A baba is készen van már két hete, a kendő is elkészült majdnem időre, de úgy voltam vele, hogy először megírom a februári hónapzárót, aztán jöhet a többi. De nem:) Így is valahogy most jobban igénylem azt, hogy a szabadidőmben azzal foglalkozzak, amivel szeretnék. Valahogy úgy érzem, hogy nagy dolgok vannak kialakulóban, de nem tudom, mi és mikor jön, így most rápihenek a dolgokra:)

Na de félre a rizsával, ma a babáról akartam írni. Panni egyszercsak fellelkesült iránta, és nagy kegyesen megengedte, hogy napközben is foglalkozzak vele. Amint rákerült a haj, hirtelen megszemélyesült, és ő lett Szöszi, aki még sétálni is eljött velünk. Bár most már nem játszik vele olyan sokat, de talán jobban is örülök, mert néha rossz volt nézni, ahogy a hajánál fogva húzza-vonja:) A hajat még aliexpressről rendeltem. Jól vizsgázott, bár játszáshoz talán nem olyan jó a a göndör haj, eléggé gubancolódik. Három sorban varrtam hozzá a fejéhez, majd a sapit is hozzávarrtam, mert Panni folyton elvesztette. A pompomot pompomkészítővel csináltam, mert rájöttem, hogy a pompomokhoz kétbalkezes vagyok. A youtuben jó videók vannak a használatához. Kapott még egy pici csipkemasnit is.




Anyu aztán nekiállt a szoknyájának. A leírás alapján egy segédanyagra varrt két réteg mintás anyagot, amit aztán hozzávarrtam a baba pulcsijának kiálló részére. Ezután már csak a sálja maradt hátra. Talán ez sikerült a legkevésbé, valahogy egyfolytában összepöndörödött a pár szemből kötött sál, a mérete sem lett jó, ha csak kettőt tekertem rajta. Megpróbáltam hát ráerőszakolni harmadszor is, így elfogadhatóbb lett.



Összességében úgy érzem, meg vagyok elégedve a végeredménnyel, ami nálam azért nagy szó, és szívesen készítenék újabb babákat más színkombinációban is, ha lenne rá igény:)

Újabb könyvjelző

Legutóbb írtam, hogy megint közbejött egy megrendelés. Mivel a sashe-ra nem sok mindent raktam még fel, nem is kéne csodálkoznom, hogy megint egy könyvjelzőt kértek. Valahogy a tavalyi év ezek jegyében telt, nem is számoltam, mennyit készítettem el (azért nem olyan sokat, na...).

A megrendelő hétfőn küldött egy képet, hogy ő pont ugyanolyat akar, de még péntekig, ha lehet. Ami azt jelentette, hogy legkésőbb szerdán postára kellett adnom. Igazán megtanulhatnék már nemet mondani... Gondolom ez a kétszeres stressz - hogy a könyvjelzőt két nap alatt készítsem el, és a színátmenetes fonalat is használjam fel jövő hét végéig - sem tett jót a betegségemnek...

A különbség az én patkányom és a kép között az arcában volt, az orra kissé hegyesebb, a szemei jobban előre néznek, a teste pedig jóval vékonyabb.

Ezt a könyvjelzőt készítettem tavaly:


És ez volt a megrendelő elképzelése:


Végül megegyeztünk, hogy a teste lehet sötétebb fonalból, a lábai lehetnek rózsaszínek. Így végülis csak a testét kellett vékonyabbra készítenem, és az arcát átvariálnom. Igazából csak a minta második és harmadik sorát változtattam meg azzal, hogy nem szaporítottam, 6-6 rövidpálcával készítettem, így kicsit hegyesebb lett. Utána már a minta szerint haladtam. Végül még a szemeket és füleket kellett szorosabban egymáshoz illesztenem, és voilá, kész is lett:



Így egymás mellett látva a két képet azért még lehetett volna kicsit kisebb a feje, de már mindegy, a megrendelőnek megfelelt, én pedig kidőltem a náthától.


Magic ball - Wave #1

Az előző posztban írtam, hogy megint félre kell tennem a babát. Nyertem ugyanis a facebookon a ColorfulLmade-shop jóvoltából egy csodaszép színátmenetes fonalat, ami a Hullám névre hallgat. 10 fonalból lehetett választani, az összes csodaszép, de nekem mindigis a kék árnyalatai lesznek a kedvenceim... amúgy is általában farmert hordok, ahhoz tökéletes lesz. 


Az egyetlen feltétel a nyereményhez az volt, hogy 2 héten belül készíteni kell belőle valamit. Én annyira szeretem a határidőket... Peti szerint sokkal hatékonyabb vagyok olyankor. Pénteken már hozta is a kuriér a fonalat. Akkor kicsit meglepődtem, ugyanis kétszer akkora, mint az a fonal, amit egy hónapja rendeltem, és azzal is úgy voltam, hogy örülök, ha karácsonyra kész leszek vele. 


Először egy bonyolultabb mintával kezdtem, de azt állandóan figyelnem kellett youtube-n, nem lettem volna kész vele időben. Végül aztán a nagyikocka minta mellett tettem le a voksomat, haladós, az első két sor után már fejből csináltam, néha gyerekek mellett is sikerül pár pálcát készítenem, és eszi a fonalat. És szerintem farmer és póló mellé nem kell semmilyen csipkeminta. Majd a másik fonalnál jobban kiteszek magamért;)


Azért alig várom már, hogy túl legyek a fehér színen...

Egyébként mikor máskor, ha nem most jött volna be egy megrendelés is... persze könyvjelző, megint. Muszáj már valami mást is feltennem Sashera...

Puffy Angels #2

Ma a házavatónkon kéne bulizni a szépen rendberakott és kitakarított házban, ehelyett még mindig alig látok ki a fejemből... A héten végigsöpört rajtunk az influenza, a gyerekeknek légcsőgyulladásuk volt-van, Panni ma fejezi be az antibiotikum-kúrát, Kispetinek valószínűleg tovább adom, mert nem bírja abbahagyni a köhögést. Mindenkinél máskor volt a mélypont, nehéz hét volt ez kevés alvással, pedig már este 10-kor kidőltünk.

Pedig már épp be akartam fejezni Panni babáját. A hajak is megjöttek, amiket aliexpressről rendeltem. Még egyeztetünk Pannival, mert én barna göndör hajat akartam neki, hogy hasonlítson rá, ő viszont most a szőke göndört akarja, mert Zsófi lesz. Vagy Lili? Már nem is tudom.


Szóval az előző poszthoz képest megcsináltam a baba egész testét. Aztán jó sokáig félretettem, mert a biztonsági szemekhez nem volt erőm hozzáállni, az első találkozásunk sem volt valami kellemes... Végül aztán nekiveselkedtem, forró vízben áztattam egy kicsit, majd az asztal széléhez nyomva sikerült felerőszakolnom a hátsó részt. Panni aztán szépen kitömte a fejet és a testét.


Végül még összevarrtam a fejet a testtel, ettől is féltem azért, de végül sikerült egész középre belőnöm a szemeket. A kezeket felvarrtam, de ezeket majd jobban hozzáerősítem a testéhez, ha már kész lesz a ruhája.

A sapkája is készen van már. Először a minta szerint kötöttem harisnyakötőtűvel, de nem igazán tetszett a fogyasztásnál, elég csálén állt a baba fején. Maradtam inkább a horgolásnál, azzal sokkal egyszerűbben eltalálom a méretet, a szűkítés nem látszik, és még mintás is lett. Még egy pompomot teszek a tetejére és egy csipkemasnit.

Ilyen volt...


...és ilyen lett

Most viszont megint félreteszem egy időre szegényt, hamarosan mutatom is, miért.
 
christine blogja Blog Design by Ipietoon