A row of Love - Mama Maci

A hétvégén egyedül maradtam Pozsonyban, annyira sok a munkám, hogy úgy gondoltam, hétvégén is dolgozni fogok, hogy behozzam magamat. Az utóbbi időben jócskán elhanyagoltam a munkát az autósuli miatt. Most pedig rájöttem, hogy nem egész egy hónap, és már az Ikeában leszek, és addig annyi, de annyi a tennivalóm... Tegnap még jókislány voltam, és tényleg be is mentem, nagyon jól haladtam, de mivel éjjel egy órakor jött rám itthon a takarítási mánia, már láttam, hogy ma sokáig alvás és további takarítás vár rám:)

Azért reggel az első dolgom az volt, hogy nyomban nekiültem Mama Macinak és befejeztem, így most már ő is kilát a fejéből. Jó ébresztő volt a fekete tea helyett. Talán ha minden nap így kezdeném a napot és kihagynám a teát, nem sárgulnának a fogaim:D Najó, mindjárt a második dolgom a tea volt...


Aztán komolyan nekiálltam a takarításnak. Mostanra minden csillog-villog, a szekrényemet pár hónap után végre újra be lehet csukni, a WC kagyló is patyolattiszta, bár azt nem terveztem takarítani. Bárcsak lenne már egy saját lakásom, amiben akkor szöszmötölök, amikor csak akarok...

Még van két-három órám, mire páromék megjönnek, úgyhogy húzok a kádba, veszek egy jó pihentető forró fürdőt - természetesen teával és egy jó könyvvel. Ja tényleg, tuti recept a depire: nézd meg délután a Halálsoron című filmet (Tom Hanks-szel, csodás film), olvasd ki utána Hrabal Szigorúan ellenőrzött vonatát, majd másnap kezdd el az 1984-et...

Még egy csomó vasalnivaló vár rám, csak még nem tudom, hogy Született feleségeket vagy Anne-t a Zöld oromból nézzem-e közben... Előbb egy pillanatra kinéztem az ablakon, és már megint szakad a hó. Pedig azt hittem, most már kitavaszodik... Ezen a részen, ahol mi lakunk, annyi hó van, amit már régen láttam. Simán 20-30 cm...

Liliom

Petitől ezt kaptam a sikeres vizsgámra:


Ugye, milyen gyönyörűek? Nagyon tetszik a liliom, bár elég erős illata van. A Z betűt mint "zöldfülű" (szlovákból lefordítva kezdő) kb. fél évig fogja viselni az autónk:) Utána kiderül, meddig kell még szegénykémet megbélyegeznem:D

Az első tanulásmentes napom fura volt, 7 óra körül annyira rámjött a fáradtság, hogy nem tudtam mozdulni sem. Miután átment rajtam, megpróbáltam hímezni, de nem voltam túlságosan kitartó, a PIF ajándékba kb. 4 x-et hímeztem, aztán gondoltam, ha ez nem megy, akkor hímzek a macikba, de 20 x után azt is feladtam. Majd ma újra próbálkozom...

Főzéssel kezdtem a "szabadságot", összerittyentettem egy lecsót, szóval már azt is felírhatom az étlapra (hogy ilyet is tudok csinálni). Nem volt nehéz, hiszen Peti anyukája előre megcsinálta nekünk a lecsóalapot, én csak tojást adtam hozzá:D Este 9-re pedig úszni mentünk. Kb. 20 percet úszkáltam a medencében, aztán 20 percig egyfolytában görcsölt a lábujjam:) De jót tett, kell is úszni a kérdőjel formájú hátgerincemre...

Ma remélem többet bírok majd kézimunkázni. Annyi tervem lenne, ma is hoztam vagy 3 mintát kinyomtatni. Jó lenne már mutatni valamit:) A lusta takarómmal is kb 3 hónappal vagyok elmaradva...

Megcsináltam!!!:)

Igen, igen, igeeeeeeen!!! Lesz jogsim:) Pedig azt hittem, nem lesz meg a vizsgám, mert a rendőrbácsi végig mondta, hogy azért már be lehetne tenni a hármast, négyest, tedd neutrálba, lassíts, indexelj, stbstb. Szerintem elmehetne inkább instruktornak... A harmadik perc után azt mondtam magamnak, hogy úgysem csinálom most már meg, akkor minek stresszeljek, hogy rendőr ül a hátam mögött. Mivel én voltam az utolsó, vissza kellett őt vinnem a rendőrségre, ott megkérdezte tőlem, hogyan minősíteném magamat. Hát, majdnem elbőgtem már akkor magamat, megmondtam, hogy nagyon stresszeltem. És akkor kiböki, hogy szerinte megfeleltem:) Nem hittem a fülemnek. Tényleg béna voltam szerintem... Bár lehet, hogy csak a maximalistaságom szólt belőlem...

Persze nem csak vezetésből állt a vizsga, reggel tesztet írtunk, természetesen maximum pontra:) Aztán elmentünk a parkolóba - szakadt a hó tegnap reggeltől, kb. 20 cm frissen hullott hó borította a pályát. Szlalomoznunk kellett, és tolatni oszlopok közé, de mivel nem lehetett látni semmit, végül gumikerekek közé tolattunk, ami más mint az oszlopok közé tolatás, na és persze nem is gyakoroltuk előre. Akkora volt a hó, hogy az első emberkék alig tudtak elindulni és szlalomozni. Persze aztán nekünk már könnyebb volt a kigyúrt úton vezetni. Ezt szépen megcsináltam, majd 2-3 órát várakoztam a többiekkel a nagy hóban, mikor jutunk sorra. A zoknim még mindig tocsog a víztől, de le nem cserélhetem, mert visszajöttem munkába és nincs itt pótzokni. Bár felesleges volt visszajönnöm, mert egyáltalán nem megy a munka... Aztán még az autóban kérdeztek a konstrukcióról, egész addig imádkoztam, hogy a kötelező autófelszerelést vagy mit kapjam, és azt kérdezte:)

Most már lenyugodtam kissé, bár még nem hiszek benne, hogy tényleg megvan. Majd csütörtökön, amikor megyek jogsit csináltatni. De mától egy ideig csak magammal fogok foglalkozni, hímezni, kötni, olvasni és filmet nézni. Ma este kilencre megyünk úszni, úgyhogy ma ebből minden kimarad, aztán pizzára hívom a többieket, akik jönnek még úszni. Úúúúúgy örülök:))))

Megújultam

Az igazsághoz hozzátartozik, hogy azért is nem írtam mostanában a blogomra, mert nem tetszett már a külalakja... Petit már sokat nyaggattam, hogy csinálja át nekem az elrendezést meg a hátteret, de neki is sok a dolga. Aztán Orsinál ráakadtam ezekre a hátterekre, úgyhogy gyorsan cselekedtem:) Nem biztos, hogy már végleges, de ez is nagyon tetszik. Sajnos most nincs időm vele sokat bütykölődni, de lehet hogy már nem is akarok. Nektek hogy tetszik az új kinézet?


Már csak pár napom van hátra az autósulis vizsgáig... Jól be vagyok már ijedve, ráadásul most intenzíven vezetek is, tegnap és ma is voltam vezetni, holnap is megyek, és hétfőn is. Néha nagyon jól megy, máskor meg egy csomó dolgot eltévesztek. Nem olyan egetrengetőek a hibáim, de félek, hogy nem lesz meg a gyakorlat... Tesztekből pedig van 35 db, tegnapig megcsináltam már 25-öt, erre ma megkaptam az újakat, mert pont aznaptól, amikor én megyek vizsgázni, új tesztek lesznek már. Még szerencse, hogy azért előre odaadták őket. Arról is hallottam már, hogy az új törvény szerint nem fognak vizsgáztatni a konstrukcióból és javításból, de az instruktorom ezt hülyeségnek tartja. Én pedig a vezetés után ettől félek a legjobban.
Azért csinálok vicces dolgokat is, ma pl. az instruktor lábát fogtam meg a váltó helyett:) Csak a Peti meg ne tudja...:P


Ja és az IKEA. Megyek:))))))) Kb. március közepétől. Alig várom már. Szerintem jó döntés volt...

Row of Love 3., kötött takarók

Hát akkor mutatom a Row of Love állását (szó szerint, mert most PIF-ezek):


Ja tényleg, az kimaradt, hogy azért ha kötni támadt kedvem januárban, gyártogattam a patchwork takaróhoz a négyzeteket. Úgyhogy most már 87 darabnál állok. NADE hogy, hogynem, ma rákattintottam Knitting Iris oldalára, és mit látok??? Kötött patchwork takarók, nade nem olyan unalmasak, mint az enyém lesz, hanem egyszerűen csodásak, ötletesek! Mindjárt el is csábultam, úgyhogy úgy érzem, 250 darabnál nem állok meg, hanem folytatom valami mással:) Hadd legyen az én gyermekeimnek is ilyen csodás takarójuk:) Nézzétek csak:

egy fiús


és egy lányos


Hát nem szuperek?

Január

Hát ide is jó régen nem írtam már... De olyan zagyvaság volt ez az egész hónap... Meg hát a blogom külalakjával sem vagyok teljesen jóban, de ez majd alakulgat. Szóval a zagyva rész:

1. Először is munkában az első három hónap néha elviselhetetlen. Rengeteg cégem van, és naná hogy mindenki a lehető leghamarabb akarja az eredményeket, a zárásokat. Így egész januárt az irodában töltöttem, volt hogy este 9-ig is, szombat-vasárnap. Néha már gondolkodni sem tudtam a fáradtságtól. Most két és fél cég zárásán vagyok túl, még hátra van az az egy fél, plusz 5...
Volt egy olyan cégem is, amelyik még a zárás mellé összesen 26 táblázatot kért kitölteni, természetesen zéró manuállal. Tegnap fejeztem be őket, és szerintem ma egész nap hívogatni fognak miatta. Van egy olyan érzésem, hogy minden német eredetiségű cégben van egy (rossz esetben 2) pasika, akik csak bugyuta táblázatok kitalálásával foglalkozik, és jól megfizetik azért, hogy másokat cseszegessen. Főbe lőni az összeset. (bocsi, ha valaki közületek ezzel foglalkozik:)

2. Totál megzakkantam ettől az egésztől, holott már majdnem 4 éve itt dolgozom, és ez már a 4. zárási időszakom, és minden évben ugyanaz megy. Már megszámolni sem tudom, hányszor kerestem új munkát, hányszor voltam állásinterjún. Nyáron is voltam kettőn, mindkét helyre felvettek volna, de mindig lebeszéltek vagy meggondoltam magam.
Két hete az IKEÁban jártam, könyvelőt kerestek. Pénteki napon voltam állásinterjún, következő héten hívtak volna fel, hogy mehetek-e a következő körre, de még vissza sem értem az irodába, már hívtak, hogy annyira tetszettem nekik, hogy meghívnak a következő körre. Voltam is a másikon, múlt hét szerdán. Nahát, jól megszivattak:) Semmi felkészültség, mert hát ugye ha nem vesznek fel, az sem baj, van munkám:) Mondjuk ilyen kérdésekre az ember nem is tud igazából felkészülni, mert eszembe sem jutottak volna olyanok, mint hogy hogyan jellemezném magamat a barátaim helyében, hogyan látom magam 5 év múlva (a blogos körkérdések ennek a megválaszolásában sokat segítettek:) és hasonlók. A könyvelési tesztet seperc alatt segítség nélkül megoldottam. Nade az angolom érdekes volt:) Gondoltam nem is vesznek fel.
Aztán mégis... Nade itt jön az én hülye-bolond-stb. természetem. Mert szerintem nálam jobban befolyásolható embert még nem láttatok. Hétfőn felmondtam (volna) a főnökömnek. Már láttam a szemében a könnyeket. Hogy gondoljam meg, biztos el akarok-e menni, milyen jó itt nekem (ja, persze, főleg most...), kinek adja a cégeimet, van-e más megoldás. Nincs. Ok, meggondolom magam.
Kedd... Átadtam egyik cégemet egy új kolleganőmnek (igazság szerint olyan arcot vágott hozzá, mint aki másnap felmondással jön - hát igen, nekem sem volt könnyű ez a cég). Egy újabb látogatás a főnöknél teljesen összezavart. Felmondani akartam megint, de ő nekemállt azzal, hogy ok, elmehetsz, de ne az IKEÁba... mert ez egy hatalmas cég, ahol a könyvelésnek csak egy részét csinálnám, nyelvekkel kontaktusba sem kerülnék, stbstb... Hogy csak hülyülnék ott. Persze tudom, hogy egy részben igaza van, de én egyrészt már nem akarok sokáig a könyveléssel foglalkozni, és nem csak egyvalamit könyvelnék, és kisebb projektek is lennének, amit angol nyelven kell majd elvégezni. Meg aztán ugyanannyi fizetést kapnék egy cégért. De azért megígértem, hogy újra átgondolom.
Szerda... Tegnap hívtam az IKEÁba, hogy megyek:) De még mostanáig azon gondolkodom, hogy jól tettem-e, nem fogom-e megbánni... Szóval nálam ez van. Hülye vagyok. Mit tegyek?

3. Autósuli. Na erről nem érdemes szót ejteni, mert felidegeskedem megint. Kb 10 vezetésen vagyok túl, de még mindig nem megy. Alig tudok elindulni zöldnél, és néha sok hülyeséget csinálok. Meg az is közbejátszik, hogy ahányszor megyek vezetni, akkor pont aznap leesik egy rakás hó, aznap volt az a nagy jég is (Magyarországon is). Az utolsó vezetésemkor pedig asszem tönkretettem az autót. Azért gondolom nem az én hibám volt, hisz ezeknek az autósulis autóknak a kuplungja hamar tönkremegy, ez meg már a 308ezredik kilométert húzza. Most 17-én lesz vizsgám, elég sokat tanulok. A tesztektől annyira nem félek, csak vezetéskor ne húzzanak meg... Addig még lesz 4 vezetésem a vizsga előtti héten (4 nap egymás után, brrr), remélem azalatt behozom magamat. Alig várom már, hogy túl legyek rajta, olyan gyomorgörcsökkel járok órákra. Ráadásul február elsejétől új törvény lépett nálunk érvénybe, még azt sem tudjuk, melyik szerint fogunk vizsgázni, úgyhogy az újat és a régit is olvasnom kell. Viszont nem hajthatok 60-nal a városban, mert akkor elúsztam. De legalább nem lesz 2 év gyakorlóidőm:)

4. Ezeknek fényében alig kreatívkodok. Elkészült ugyan egy fejnélküli mamamaci a Row of Love-ból, majd hozom megmutatni. De most egy PIF ajándékon dolgozom már, elég jól haladok. Persze azt nem mutatom. Ezeken kívül már csak tervek vannak a fejemben, hogy mit fogok csinálni 17-e után. Először is, jól leiszom magam:)))

Szeretném megköszönni Soleil-Évinek és Delfikének a kedvességét, hogy blogbarátnak tart. Én is nagyon szeretlek mindkettőtöket, és egy hatalmas ölelést küldök!!! Delfikének pedig még kitartást, és itt is boldog tegnapi szülinapot:)
Katicának pedig, hogy gondol rám:) Neked is egy nagy ölelés!!!
Persze attól, hogy ide nem írok, még olvasgatlak titeket, sőt néha otthagyom a kezem nyomát is. Remélem, ezek után többet jövök majd, ha nem is mutogatással, de szövegeléssel legalább. Itt úgyis történnek dolgok, minden nap:)

Most megyek és újra belehúzok a munkába, hogy márciusban nyugodt szívvel léphessek az IKEÁba. Persze ha addig meg nem gondolom magam (szégyenlős smiley...)

 
christine blogja Blog Design by Ipietoon