Egy szuperjó hét

Múlt péntektől több mint egy hetet távol töltöttünk a kicsivel Pozsonytól, ami már úgy kellett, mint egy falat kenyér. Kicsit becsömörlöttem itt a háromszobás lakásban, minden napunk ugyanarról szólt, nem jutott időm semmire, mégis unatkoztam. Pedig elintéznivalóm lett volna bőven! Nyakunkon az esküvő, mégsem kezdtem semmit sem tervezni. Pedig a listázás mellett a tervezés az egyik dolog, amit imádok.

Pénteken délelőtt, Panni alvásidejében indultunk, nehogy végigbőgje az utat a nagy melegben. Balony nincs igazán messze, úgy 70 kilométer Pozsonytól, szerencsére végigaludta az egészet. Nagyon jó hetünk volt, rengeteg ismerős, barát jött minket meglátogatni, anyunál amúgy is egymásnak adogatják az emberek a kilincset. Panni rengeteget pancsolt, anyu jól megkönnyítette a dolgomat, volt, hogy 3 órán keresztül sétáltak a faluban. Ami valljuk be, nem egy metropolisz:) Míg a gyerek hihetetlen mértékben fejlődött ezen a héten, addig én jócskán kipihentem magam. Terveztem egy csomó mindent, hogy hímezni fogok, sálat kötni, vagy megcsináljuk a nyuszis takaróhuzatot, de a hímzésmintát nem értem, a sálhoz hozzá sem tudtam fogni, youtube kell hozzá, a takaróra meg egyszerűen nem jutott időnk. De rengeteget olvastam, főleg a Toszkánát, és az új kedvencemet, a Nők lapját. Panni ezalatt fogacskát növesztett (azóta meg már a második is jön neki), felült a kiságyban, segge alá húzta a lábait és elkezdett ringatózni, a kiságy rácsaiba kapaszkodva pedig felállt (aminek annyira nem örültem azért:), a süti-sütire pedig összeteszi a kezét és fel-le lóbálja. 

Péntek este pedig Lévára utaztunk a másik nagyszülőkhöz a hétvégére. Ott is nagyon jó volt, felmentünk Selmecbányára a kézművesvásárba, és pihentünk egy nagyot. Ráadásul találtam egy antikváriumot, ahol voltak magyar könyvek is, potom 6 euróért vettem 3 Agatha Christie könyvet. Sajnos pöttyös könyvek nem voltak...


Ami viszont a legjobb volt a héten, az az, hogy jócskán előremozdultunk az esküvő szervezésében. Eddig azt sem tudtuk eldönteni, mekkora lagzi legyen, de most már minden kialakult. Szombaton délelőtt lefoglaltuk az esküvői ruhát (gyönyörűűű!!), délután pedig a termet. 25 emberkével számoltunk végül a lagzin, ami Petiék részéről az összes ember (végülis Léváról nem lenne nagy élvezet lejönni csak az esküvői szertartás miatt, és amúgy is a családjuk összesen tizenegypár ember), tőlünk pedig az anyu, két mama, keresztszüleim és a bátyám kiscsaládja. Vasárnap pedig gulyáspartit csinálunk anyu teraszán a többi rokonomnak és a barátoknak. Hétfőn időpontot intéztem a községi hivatalban az esküvőre, tegnap még elmentem Pozsonyban is az anyakönyvvezetőhöz, mert engedélyt kell kérnünk ahhoz, hogy más városban házasodhassunk össze, de az anyakönyvvezető két hét szabin van... Vasárnap pedig összeírtuk, mennyi értesítő, meghívó kell, és meg is rendeltük azokat. Ma kéne küldeniük jóváhagyásra a meghívó mintáját. Pinteresten megtaláltam A Hajat és A Sminket, de ezeket még Petinek sem mutattam:) Anyun kívül a ruhát sem látta senki, Peti is csak pár pillanatig. Már a gyűrűk is megvannak, itt mellettem az asztalon. Innentől már egyszerűbb lesz minden, pedig még egy csomó elintéznivaló van, de már nagyon várom az intézkedést. A Nagy Nap szeptember 7-én lesz:)

Panni 7 hónapos

A kis mosolygombóc kedden a 8. hónapba lépett. Rengeteget fejlődött megint, nem is tudom, hol kezdjem.

Alvás szempontjából még mindig nincs semmi változás, aminek örülök. Egy hét volt, amikor 9-ig nem tudott elaludni, csak forgolódott az ágyban, de mint kiderült, jött a foga. Mióta (péntektől) az anyuéknál nyaralunk, az éjszakákat is átaludta, csak ma kelt fel éjjel enni, itthon volt az apja este, biztos még látni akarta, mielőtt reggel visszamegy Pozsonyba munkába:)

Nagy leány már, nem kövérke, de jó húsban van. Pontos méreteit nem tudom, legközelebb augusztus 20-án megyunk orvoshoz, de már jócskán túl van a 7 kilón. Már húst is eszik, és mostanában már húsleves-lében szoktam kifőzni a húst és a zöldségeket, hogy legyen egy kis íze is. A spenótomat nem igazán szereti. Ebben a nagy melegben enni sem nagyon akar, de tejből rengeteget megiszik (többet is bukik megint). A savanyú ízeket sem nagyon szereti, a savanyú gyümölcsöt össze kell kevernem rizzsel vagy kásával. Azért néha elmegy a kedvem a főzéstől, mert nem mindig akarja megenni, amit készítek. De üveges kaját csak elvétve adok neki (eddig talán megevett 3 kis üveggel), nem akarom hozzászoktatni. Akkor már inkább gyümölcsöt adok neki, vagy tejet.
Az etetés mindig kész tortúra, de túlélhető:) Mostanában az a kedvenc mulatsága, hogy ha kicsöppen egy kanál étel az etetőszékre, akkor elkezdi méregetni, egy ujjal, majd az összessel tanulmányozni. Végül szétkeni az egész széken.

Meg is nyírtam a haját, elöl nagyon hosszú volt neki. Így most már mindenhol szépen kinőtt a haja, nagyjából egyforma hosszúságú, és mióta megnyírtam, mintha sűrűsödne is neki.

A járókában (pók?) tudatosan megy, amerre akar. Már minden elérhető dolgot el kellett pakolnom az útból, mostantól nincs megállás. Hason már sokáig elvan, játszadozik, rág. A puzzle-szőnyeget hipp-hopp szétszedi. Gyorsan kúszik, de már a lábaival is ellöki magát, nem csak a kézizmait edzi. Ezen a héten már elkezdte maga alá húzni a lábait, és ringatja magát előre-hátra, talán lassan megindul (mászni kezd). Oldalfekvésből már itt-ott felhúzza magát, felül. Tegnap a kiságyban is felült. Egyébként ülve nagyon sokáig elvan. Egy-kétszer már térdre is húzta magát. Már mindkét kezében más-más játékot fog, összeütögeti őket vagy ráüt más, a földön lévő játékára. A drága játékai helyett órákig el tud játszani egy sima főzőkanállal. Két kézzel fogja, felemeli a feje fölé, leereszti. 

Ebben a hónapban voltunk fürdőben is, a mélyvízben úszkált úszógumival és anélkül is. Ha hasra fektettük a vízen, rugdalt a lábával, pedig nem is járunk babaúszásra:) Szeret a kismedencéjében is pancsolni, de a társaságot (más babát) nem nagyon tűri meg maga mellett. Egyébként is úgy vettem észre, hogy a felnőttek társaságát jobban szereti, mint a vele egykorúakét. Bár lehet csak hangulat kérdése. Pl. a két éves másodunokatestvérét (lány) jól megtépi, barátnőm 6 héttel idősebb fiával nyűgös volt, a 13 hónapos másodunokatestvérét, aki szintén fiú, messziről figyelte és mosolygott rá.

A nevére hallgat, mindig a hang felé fordul. Imádja a kukucs-játékot. Minden érdekli, ami pörög, forog, kattog, berreg. A friss levegő teljesen felélénkíti, van, hogy egész nap eljátszott kint alvás nélkül. Egyébként nagyon akaratos lett, hangosan tud protestálni, ha valami nem tetszik neki. Kis vércse. Ha valaki szimpatikus neki, és általában mindenki mosolyogva, gügyögve fordul hozzá, arra jókat mosolyog, majd elfordítja a fejét a nyakamhoz, mintha szégyellős lenne. Hát ennyi jutott most eszembe.










Orosz

Van valaki a környéken, aki még egy kicsit tud oroszul? Szeretnék hímezni egy képet kispárnára, de hozzá sem tudok fogni. Lefordítottam én a színkódoknál a szöveget, de akkor sem értem, miért van egy színhez több kód...


Erről a képről lenne szó:



Végre július!


Végre itt a nyáááár! Irigylem az unokatesómat az iskolai szünet miatt, pedig én még minimum 2,5 évig itthon leszek, de ez azért így más. Bár itt Pozsonyban a panelban eléggé unalmas a nyár, de azért ki lehet bírni. A június elég gyorsan eltelt, Panni remélhetőlegleendő keresztanyja sokszor átjött, jókat beszélgettünk, és nem utolsósorban szuperül elvan a kicsivel, könnyített egy kicsit a dolgomon. A palacsintázós VKF-ből végülis nem lett semmi, viszont a sima palacsintázásból lett, sütöttem egy rakás palacsintát (új receptből, csak a tej egy részét cseréltem le ásványvízre) és szépen megeszegettük a keresztszülőkkel. A zsepik június 30-án elkészültek, esküvővel nem jutottunk semmire, a blogolás szintén nem jött össze:) De talán ebben a hónapban. Én még reménykedem, hogy lesz ez jobb is:)

Július is rövid hónap lesz. Holnap egy hétre lemegyünk Pannival az anyuhoz Balonyra. Utána egy hétig még Pozsonyban leszünk, majd egy hét nyaralás, bár a programot még nem tudjuk:) És már vége is júliusnak. Úgyhogy erre a hónapra sok mindent nem terveztem, főleg kihívást nem. Krónikus FlyLady újrakezdő vagyok, legalább ezt az egyet szeretném betartani, bár a nyaralás alatt nem tudom, mi lesz, jövő héten a rutinokat tudom még Balonyon is alakítani, de a nyaralás hetére nem is tudom, mi jön ki. Ma a két perces hot-spotot csináltam, ami úgy nézett ki, hogy két perc alatt lepakoltam a hálószobában egy polcról - át a nappaliba kisasztalra, íróasztalra, kanapéra... Úgyhogy ezen még egy kicsit dolgoznom kellene. 

Kreatív - egy kispárnát szeretnék készíteni egy kis szöszinek, aki szeptemberben kezdi az iskolát. A szülinapja is szeptemberben lesz, van még egy kis időm.
Anyuhoz elviszem a nyuszis babatakaró hozzávalóit is, épp ideje, hogy elkészüljön, hisz 4 éve hímzem hozzá a nyuszikat. Listázom még a félbehagyott munkákat, hátha ez ösztönöz majd valami befejezésére.

Esküvő - hát igen:) de a gyűrűk már legalább megvannak, bár még nem láttam őket élőben. 

Igazi nyárias hangulatot tervezek magamnak erre a hónapra, egy kis olaszos-romantikus Eros Ramazzottival és a Napsütötte Toszkánával. Szép nyarat mindenkinek!

Hímzett zsepik (3)

Végre elkészültem a zsepikkel. Mivel az első kettő nem nagyon sikerült, kicsit frusztrált lettem és kértem még két hét haladékot a barátnőmtől. Az elsőnél rosszul jött ki a szín, sajnos a világos rész jött ki az egész szövegre, így alig látszik valami ("Mosolyogj!" - csak valamiért nem tudom sorrendbe rakni a képeket). A többinél aztán jobban vigyáztam, de így is itt-ott összementek a betűk. De a végére belejöttem, és szerintem a "Szeretlek Anyukám!" egész jó lett. Úgyis épp ez a zsepi a lényeg:) Fura, hogy már bármit hímezhetnék, mégsem kezdtem semmibe. Pedig esténként lenne időm.








 
christine blogja Blog Design by Ipietoon