Utálok buszozni...

Miért van az, hogy mindig éppen rám akaszkodnak a hüle pasik, akiket nem lehet lerázni, mikor naponta 30 másik emberrel utazok??? Tavalyi utazásaim során már megértem egy férfit, aki - bár a fél busz üres volt - mindig mellém ült. Most egy púpos, mindig italszagú férfi akaszkodott rám. Semmi gondom az ilyen emberekkel, kövérek vagy púposak, beszélgetni még lehet. Nade ha direkt közvetlenül mögém vagy a mellettem levő sorba ül, hogy nézhessen engem az úton, az már kicsit sok!!! Ma mondta is, hogy igazán abbahagyhatnám már a hajam hátratűrögetését, és hogy mindig alszom buszon. Istenem, hagyják meg a magánéletemet magamnak!!!

A szombatom egész kellemesen telt, egy 1945-ös ütközet rekonstruálását néztük meg. Kicsit kijött rajtam a "szalmanátha", egész délelőtt fújtam az orrom... Ja igen, egy letarolt szalmatáblán volt az ütközet. Ami természetesen ki is gyulladt... Legalább volt dolga a kiállított tűzoltóautónak. Rengeteg ember volt kint, sok tévés, na és persze miniszter.
Este pedig elmentünk egy Selmecbánya alatti faluba, ahol párom sz
üleinek van hétvégi házuk. Végre egy nagyon jót aludtam a hideg házban. A sok összevissza eszem-iszom viszont megtette a hatását, egész vasárnap kavargott a gyomrom, mindenféle egyéb tünettel együtt:S De mivel bent ültem egész nap, Garfield-em is haladt egy kicsit :o) A színek ennél sokkal élénkebbek, sajnos csak telefonnal tudok fényképezni, de egyszer majd megszokjátok:)



Ha lenne kedvem, mára be is fejezhetném a hímzés részét, holnapra már csak a kontúr maradna. De elment a kedvem amiatt a pasi miatt. Pedig olyan sok mindent terveztem mára...

Álmodozom...

Ma egy kicsit túldolgoztam magam, úgyhogy úgy döntöttem, a munkanap utolsó óráját szörfözéssel töltöm. Ajjjajj, nem kellett volna, úúúúgy fáj most a szívem... Ilyeneket találtam, egyszer szeretném őket elkészíteni... Kár, hogy minta nincs hozzájuk, de majdcsak kitalálok valamit:)

Valahogy mindig csak fekete, fehér illetve világoskék pulcsikat, szvettereket viselek, másban el sem igen tudnám képzelni magam. Viszont ezek a színek annyira jók, képesek feldobni a szürke hétköznapokat is, nem?
Találtam még két nagyon jó felsőt, de ezek saját készítésűek voltak, nem akarom a képeket a saját blogomon felrakni és galibát okozni...

Még ami megtetszett ma, az egy kínai oldal, ahol egy csomó kötésminta van. Illetve pár könyvet mutatnak be, lehet bennük lapozni, néhány oldalt meg lehet nézni. Sajnos a képek nem letölthetőek, de az autóbuszon eszembe jutott, hogy le is lehet "fényképezni" a képernyőt, majd photoshop-ban kivágni a mintákat... A linket megtalálhatjátok itt (kattintsatok a könyvre baloldalt), vagy jobb oldalt a "hasznos linkek" között.

Megyek tunyulni, holnap végre 2 napra vége a szalmaözvegységemnek... Túlságosan megszoktam már, hogy a párommal lakom, és most egész nyáron alig látom... Alig várom már a holnap estét:)

Karácsony 2007

Bár nem veszek még ebben az évben részt a karácsonyi ajándékozáson, úgy döntöttem, én is válaszolni fogok a kérdésekre, ha nem baj. Nem sokan ismertek, nem igazán tudjátok még, mi érdekel kreatívkodás terén. Bucilla is gondban volt a PIF-es ajándékozásnál... Persze ha gondot vagy keveredést okozok, nyugodtan szóljatok, befogom az ujjaimat:) Aztán talán jövőre én is karácsonyozok veletek :o)

Szóval az eheti kérdés:

Mi a kedvenc kreatív műfajod, és mit szeretnél megtanulni, esetleg felfrissíteni?

A kérdés első fele könnyű: természetesen a keresztszemezés. Viszont szeretek még kötni is, bár régen praktizáltam. De a fonalak és a kötötű már elő van készítve a fekete mellényemhez:) Már csak az ihlet és a kedv hiányzik...
3,5 dolgot szeretnék megtanulni:

  1. Patchwork-özés - a "lusta-ágytakarómat" félig keresztszemezéssel, félig patchwork-ös teknikával szeretném elkészíteni. Nem nagyon tetszene, ha csak úgy egymás mellé lennének rakosgatva a képek, egy kis formát akarok belőle kihozni. Mindig is tetszettek a régi újságokban a patchwork-ös ágytakarók, nem is beszélve Hortenzia munkáiról!
  2. Zoknikötés - mert mindig fázik a lábam:) Meg tetszenek a jóó vastag színes zoknik, a legnagyobb kényelmet is úgy képzelem el: pizsamában, vastag zokniban forró csokit szürcsölgetve nézem a meséket, és kint hullik a hó...
  3. Anyagismeret - ez azért nehéz, mert nálunk csak panamát lehet kapni, nehéz így válogatni, melyik képhez melyik a legjobb anyag...
+ 0,5: Szép fonák. Egyik hímzőstársunktól kaptam egyszer hímzőleckéket emilben. Tegnap megpróbáltam aszerint hímezni, de valahogy nem sikerül... Többet kéne próbálkoznom. A Butterfly & Clematis-t már ez alapján szeretném hímezni, tökéletesen akarom kivitelezni, ez lesz első igazi munkám. Nem akarom, hogy kesze-kusza legyen a fonákja, a csomók is kidudorodnának a képen.

Szóval ennyi :o)

Lusta projekt

Olvasgattam a blogokat, és csak csodálkozom, mennyi mindent készítettetek a héten, amíg én nem voltam. Mióta ezt a blogot írom, csak egy munkámmal készültem el, és csak terveim vannak, semmibe nem kezdtem. Hogy lehettek ilyen gyorsak? Pedig még azt sem mondhatnám, hogy nincs időm...
Elkezdtem Hortenzita ajándékát, amit ugye itt nem fogom mutogatni, majd ha csak elkészült. Kár, hogy csak egyetlen ember jelentkezett a PIF-emre... Kitaláltam már más ajándékot is, sajnos nincs rá jelentkező... Még két hely kiadó :o)
Az ágytakaróval egy icipicit haladtam: kinyomtattam az első mintát, amit hímezni fogok. Ő Garfield.

Kicsit átköltöttem a szöveget, inkább magyarul szeretnék rá írni, méghozzá ezt: "Jobban szeretném a reggeleket, ha később kezdődnének..." Egy képeslapon találtam, amin ugyanez a Garfieldes kép szerepelt. (Ez a kép egyébként hálószobaajtóra is megfelelne...) Persze a színek fele hiányzik... Sebaj, majd holnap megveszem őket. Úgy döntöttem, hogy a lila hátteret nem fogom kihímezni, úgysem tudom, végülis mekkora lesz a végeredmény, mert az egyes minták közé anyagot fogok majd varrni. Amolyan patchwork-típusú ágytakaró lesz, egyelőre nekem, majd a gyerekeim öröklik. Akik ugye a 10-11-es életkort kihagyják :o) Megbeszéltem a párommal, beleegyezett. Naja, együtt voltunk táborban :D
Viszont a segítségeteket szeretném kérni... Találtam még egy képet, ami jó lenne a lusta-projektemhez, viszont nincs meg a mintája... Little Suzy-s képről lenne szó, ahol a kiskacsa egy patchworkos takarót tart. Nincs meg véletlenül valakinek? És ha tudnátok más alvós-lustálkodós képekről.... azt nagyon meghálálnám :o) Eddig öt képem van.
Najó, megyek folytatom Hortenzita ajándékát. Reszkess:))))

Végre itthon

Egy hét után végre itthon vagyok. Egy kis megkönnyebbülést sem érzek - itthon is csak a kánikula várt... Egy hétig 40 fokos hőség, még éjjel is 25-30 körül, a szobánkban 35... A kánikula együtt a kialvatlansággal, kimerültséggel kissé kikészített. Most fáradtabbnak érzem magam, mint múlt hét szombaton... Nade nem panaszkodom, azért a tábor egész jól sikeredett.
Egy kastélyban, Trencsén mellett volt elszállásolva 41 darab 10-15 éves gyerkőc 10 vezetővel és 3 félvezetővel ("tranzisztorok" :o) - 15-16 éves gyerekek).


A legrosszabb az egészben talán az volt, hogy a nagy meleg miatt a gyerekekkel szinte alig lehetett mit kezdeni. Délelőtt előadásaik voltak a fülledt levegőjű tantermekben, délután pedig alig lehetett kimenni a szabadba. Túrázni is csak egyszer voltunk, pedig a környék nagyon szép, erdőkkel, hegyekkel tűzdelve. Még az esti távcsövezésnél - csillagképezésnél is nagyon meleg volt. Jójó, azért voltak ritkajó pillanatok :o) Pl. a csütörtök esti tábortüzezés közben, amikor a vezetők bementek az erdőbe, a táborozóknak pedig egyenként kellett bejönniük utánunk villanylámpa nélkül. Nem voltunk messze, kb. 30 méterre az erdő szélétől, egyenes út vezetett hozzánk, de persze volt, aki jól elkóborgott. Az egész játék lényege az volt, hogy bár befelé "csak" a sötétben kellett tapogatózniuk, visszafelé viszont ijesztgették őket a vezetők. Voltak lányokat megszégyenítő sikoltozások fiúk részéről, Harry Potteres Expecto Patronum-os ordítások, idézetek a Gyűrűk urából... Részemről majd meghaltam a röhögéstől, pedig nekem is le kellett győznöm előtte az "erdő és a sötétség szellemét". Örülök, hogy ezt is kipróbáltam, nem bántam meg.
Előadást is tartottam - újra a csillagképek mitológiájáról. Tudtam én, hogy át kéne dolgozni a tavalyi előadást, de egyáltalán nem volt időm rá... Nekem egy kicsit unalmasnak tűnt. De így is ez az egyetlen dolog a csillagászatból, amit úgy-ahogy értek és tudom is. Ezt akkor tudatosítottam magamban, amikor a gyerekek kérdezgettek tőlem a versenyeknél. Nagyon okosak... Én meg vezető létemre tök hülye vagyok. Megígértem magamnak, hogy a jövő évi táborig legalább az alap dolgokat megtanulom.
Ebben az évben sok mindenre jöttem rá a táborban. Volt időm gondolkodni, hisz egész héten csak egy előadásom volt, azon kívül "csak" vigyáztam a gyerkőcökre. Rájöttem, hogy eléggé az első benyomások alapján ítélek meg nénány embert. Volt pl. a tavalyi táborban egy csajszi, aki úgy vettem észre, rástartolt a pasimra. Nanáá, hogy féltékeny voltam, hisz még a mai napig MSN-eznek... A csaj 16 éves, és idegesített, hogy helyesebb mint én, nagyszájúbb, rátermettebb, de üres-fejűnek tartottam akkor. Mit akar egy 16 éves csitri a barátomtól? Ebben az évben egy normális csaj jött vissza, aki okos, művelt, ráadásul olyan könyveket olvas, amik nekem még csak most kerültek a kezembe, mert előtte nem éreztem magam eléggé érettnek hozzá. Beszélgetni is lehet vele értelmes dolgokról. Ma már nem vagyok féltékeny, bár nem örülnék neki, ha párom lecserélne... Olyan felesleges magamat cukkolnom, mikor úgyis minden nap elmondja, hogy senki mást nem szeret, és én hiszek neki... Igy legalább egy újabb barátra is szert tettem.
A legnagyobb tanulsága a hétnek: sohasem akarok 10-11 éves gyereket!!!!!!

Hajós 3.

Nem András. Hanem a hajós képem készen:) Örülök neki, hogy befejeztem, mert már irtóra untam a három színt és a minta hibáit... Egy-két részt nekem kellett odagondolnom és terveznem a panamára, nézzétek meg, hogy sikerült:
Már csak a keretezés van hátra, amint hazajövök a táborból, viszem az utcarészlettel együtt. Csak először keretezőt kell találnom...
Úgy néz ki, a héten mindenki nyaralni ment, én sem maradhatok ki a sorból. Rám is férne már egy jó kis pihenés és alvás, de úgy érzem, a tábor után fáradtabb leszek, mint ahogyan elindultam... Ugye a csillagásztábor azért csillagásztábor, hogy éjjel észleljük a csillagokat és egyéb finomságokat:) Na meg a pótvacsis hagymáskenyeret ugyebár... Holnap indulunk, ezért igy
ekeztem minél hamarabb befejezni a hajós képet (éjjel negyed kettőre sikerült is, reggel 6-kor ébresztő:S). Bár kétlem, hogy fogok böködni az egy hetes tábor alatt, azért bepakoltam Petim könyvborítóját, azaz a Loving U képet, amit már csinálok vagy fél éve... Most itt tartok:

Azt hiszem örülni fogok, ha három ikszet hímzek majd:) Biztosan jobban fogom élvezni, mint a hajósat... Több szín, kontúr, hiányzott már. Csak nekem a kontúr olyan semmilyennek tűnik. Inkább két szállal kellene hímeznem, így egy kicsit mintha elveszne, főleg a fekete ruhánál. Ja, hogy ott még nem is kontúroztam... Szerintetek?


Najó, akkor én mára (és még egy hétre) befejezem a szövegelést. Legyetek jók, míg nem vagyok itt, alkossatok, kreatívkodjatok és írjatok sokat, hogy visszatérve gyönyörködhessek munkáitokban:) Mindenkinek jó pihenést!!!

Utalvány

Takarítás a munkahelyemen. Pedig csak egy hétre megyek táborba... Fura, ha az ember tudja, hogy egy hétig nem megy dolgozni, annyi mindent meg tud csinálni, és feleannyi idő alatt, mint amikor minden nap bejár. Tegnap le akartam fényképezni, milyen az, amikor "nincs semmi dolgom" - persze így sem látszott ki az asztalom a sok papír közül. Miért nincs fényképezőgépem???
Szóval takarítás közben megtaláltam azt az 500,- koronás (kb. 3500,- forint azt hiszem) utalványt, amit még a diplomaátadás után kaptam a kollegáimtól. Könyvesüzletben lehet beváltani. Ennek a könyvesüzletnek van egy kreatívbolt-részlege is!!!! Én balga, majdnem egy hónapja megvan az utalvány!!! Namármost, a kreatív részlegben sajnos nincsenek keresztszemeshez való kellékek, sem kötéshez, sem csomózáshoz. Van viszont egy csomó kreatív könyv, gyöngy, üvegfesték és egyéb csecsebecse, ami nekem tetszene. Nade a könyvesüzletben is van egy csomó könyv, amit megvennék, ha már egyszer van alkalmam és pénzem rá.... Ebből következik a dilemmám: Vajon ugyanazon a cégen belül, ami viszont két külön üzlet, le lehet-e vásárolni az utalványt???
Izé. Tudom, hogy ez érthetetlen volt... A könyvesüzlet és a kreatív cuccos két külön bolt. De én mindkettőben szeretnék vásárolni. Pl. felét itt, felét ott:) Van valakinek ilyen téren tapasztalata? Vagy menjek mindjárt az üzletvezetőhöz?:)
A lényeg a lényeg: bármit veszek majd belőle, tuti megmutatom itt nektek:) Márha számotokra érdekes lenne, illetve annak találom:) Értitek...

Most írt az egyik barátnőm, hogy a cégben (szülővárosom mellett) ahol dolgozik, megüresedett egy hely. Ő engem akar. Én meg nem akarok váltani. Vagy mégis? Tisztára össze vagyok zavarodva. Ott a barátnőmmel dolgozhatnék, több pénzért, ideálisabb munkakörülmények között, nem kéne annyit utaznom, ebből kifolyólag több időt és pénzt takaríthatnék meg. Itt viszont most jól érzem magam. A munka leköt, érdekel, párom szintén Pozsonyban tanul... Nem tudom mi lesz. Azt hiszem, lesz miről gondolkodnom a táborban...

A pék pókja

Ki nem állhatom a pókokat. Életem első rémálma egy hosszú lábú keresztespókról szólt... Ez a vers mégis tetszik:)

Az apróka pók-apóka,
s a porhanyó potrohú pókanyó
a pékségben a szennyezett mennyezetre nyálból való máló hálót font, - pont.
A kópé póknép pótlék-hálókat eresztve
keresztbe a pókasztal fölött,
hálóból ebédlőt kötött.
Félt a péppel pepecselő pék,
hogy odapök a pók,
illetve a liszttel hintett púpos pépre tisztel.
Ezért leseperte az apróka pókpárt a padlóra.
Csattant a fapapucs - Fuccs!
Igy járt pórul a két pupák pék pók.
Pukk.

Ki más írhatta, mint Romhányi József, a rímhányó?

Utazási iroda

A legjobbat a hétvégéből el is felejtettem leírni: végre egy kicsit előremozdultam utazási iroda ügyben is, párom apukája intézett nekem egy találkát egy pasassal, akinek utazási irodája is van és több szobája - gondolom hotel vagy apartman. Augusztusban találkozom vele, addig össze kell magamban raknom, mit is akarok kérdezni, mi is érdekel a legjobban, hogy necsak hümmögjek ott szlovákul. Kicsit félek, mert ez a terület hatalmas, és még én sem tudom igazán pontosan, mit is akarok. Vajon megéri-e manapság egy utazási irodának csak egy országgal - az én esetemben Szlovákiával - foglalkoznia, főleg ha a lakosság nagy része a hazai utazásait saját maga szervezi, utazási iroda bevonása nélkül? Mit kell hozzá tudnom, kell-e fejből fújnom az ország nevezetességeit, kirándulóhelyeit, és egyébként is, hogyan kell felvenni a kapcsolatot egyes desztinációkkal, hotelekkel, termálfürdőkkel???
Fura, hogy friss diplomás létemre ezek a kérdések megválaszolatlanul maradtak. 5 év alatt gyakorlatban max. utat (itinerárt) terveztünk, azt is internet segítségével, amit minden "halandó" meg tud csinálni. Ja és repülőjegyet rezerválni. Na meg utazás költségeit számolni az utazási iroda szempontjából. Ott is inkább a Richard Gere-kinézetű tanárt jegyeztük meg, minthogy jegyzeteltünk volna:) Az elmélet meg nem mind marad meg az ember fejében.

Szóval ez van. Jó pap is holtig tanul - belevetem magam a gondolkodásba, kutatásba, jegyzetelésbe, augusztusig felmérem a saját magam helyzetét és képességeit is. Valószínűleg azért intézte ezt a remélemleendőapóskám, hogy belőlem is legyen valami. Hát nem szeretetreméltó?:)

Egy feledhetetlen hétvége - néhány felejthető emlékkel:)

Bár azt mondtam, egy ideig biztosan nem fogok hozzányúlni a hajós képemhez, mégis majdnem befejeztem a hétvégén. Most még nem mutatom meg, majd csak a kész képet, remélhetőleg még a tábor előtt. Mert szombaton utazunk:) Most már kezdhetek gondolkozni HortenZita ajándékán is:)
Ez a hétvége csodálatos volt. Egy kicsit meghosszabbítottam - két egész nappal. Csütörtökön állami ünnep volt nálunk, pénteken meg már nem láttam értelmét annak, hogy 3 órát utazzak csak azért, hogy dolgozhassak. Ááááá, minek:) Inkább elmentem dokihoz injekcióra, de amikor megláttam a nővérke kezében a tűt, inkább szóltam, hogy még nem vagyok pszichikailag felkészülve. A nővérke nem érzett együtt velem, jó hogy nem tépte le rólam a gatyát... Meg aztán letolt, hogy hogy nézek ki. Háááát, jobban mint szemüveges koromban:) Nem vette a lapot, beküldött a dokihoz (hozzáteszem: alulról taposom a 48 kilót). Étvágygerjesztő. Á, attól inkább aludtam, mint ettem volna. Napi B-vitamin injekciók. Nemnem, nem a városban dolgozom... Lealkudtam egy jókis magnéziumra, meg hogy pénteken menjek vérvételre. Előre látom, hogy újabb 3 évig nem fog engem látni:)
Aztán két nap alatt átszortíroztam a ruhatáramat. Kolleganőm azt mondta, hogy ha valamit 1 évig nem használunk, azt ki kell dobni. Gondoltátok volna, milyen nehéz megválni még egy lyukas-foltos elnyűtt pólótól is??? 3 polcom volt, abból kidobtam egy egészet, de amikor visszapakoltam, méginkább nem fértem el!!! Ha valaki ezt megmagyarázza, külön ajándékot kap:) Még hátravan a "hivatalos papírjaim" szortírozása. Ja, a kozmetikát is kivégeztem, maradt egy szempillaspirálom és egy szemfestékem. AvonLady létemre másfél éve szinte nem is festem magam, de gyűjteményem limlomokból volt akármekkora:)

Asztaaaaaaaaaaa mekkora zivatar van nálunk...
Ami a legeslegjobb volt a hétvégében: OMEGA-KONCERT Győrben:)))) Vagy 40ezer ember - hatalmas tömeg - én persze óriás termetemmel középen, még a kivetítőt is csak itt-ott pillantottam meg. A két órás koncertet nem élveztem annyira, mint azt a négy szám ráadást, ami végre előhozta bennem az igazi "omegás" érzést. Együtt kántáltam a tömeggel a Lénát (minden második szavát tudtam), Petróleumlámpát, Gyöngyhajú lányt és a Régi csibészek-et. Hihetetlen élmény volt, főleg hogy ez volt életem első igazi koncertje. Asszem ez az élmény egy életre szól. Ja a tüzijáték is a ssperma-fényekkel:)))) Éjjel két óra után értünk vissza Lévára, másnap szinte az egész napot végigtunyultuk az ágyban. Ja, a vasárnapot is:) És végighímeztem az estét....

Régi csibészek, nem ismernek engem meg, nézik mit nézek, aztán továbbmennek:))))

14-től 21-éig csillagásztáborban vezetősködöm. Még elő sem vettem a párommal együtt tartott előadásunk anyagát, alig emlékszem már, miről beszéltünk tavaly. Nekemvaló téma - a csillagképek mitológiája. Ki akartam egy kicsit bővíteni erre az évre, de semmi időm... Sem kedvem hozzányúlni. Pedig már csak egy hét. És ajjaj, mennyire várom már azt az egy hetet:)))


PIF

Még mindig van két hely, jelentkezzetek:)

Hajós 2.

Mérges vagyok. Sőt!! Minél jobban haladok a hajós képemmel, annál inkább kiakaszt, hogy hibás a minta. Ok, én sem eredetit használok, úgy kaptam valakitől, de egy minta legyen minta!!! :) Najó, kiidegeskedtem magam. Nehéz ezen a mintán kiigazodni. Egyszerűen egy-két helyen (elég gyakran) elfelejtették megjelölni a színt, vagy a jeleket hagyták ki. Igy nem lehet dolgozni:( Félre is tettem a hímzést egy időre, asszem inkább nekiállok kötni...

Itt fejeztem be a hímzést (telefonfelvétel, nem olyan jó):

PIF - Pay It Forward

Évi blogján olvastam, megtetszett, bejelentkeztem. Ez egy jó indítóok arra, hogy megismerjünk új emberkéket, és örömet szerezhessünk nekik...

Azt hiszem, ez lehet az alapja a külhonokban működő PIF (Pay It Forward) akcióknak. A lényeg: ne azt várd, hogy mit kapsz - hanem add tovább a jótettet!

Nézzük a lényeget:

I will send a handmade gift to the first 3 people who leave a comment on my blog requesting to join this PIF exchange. I don't know what that gift will be yet and you may not receive it tomorrow or next week... LOL... but you will receive it within 365 days, that is my promise! The only thing you have to do in return is pay it forward by making the same promise on your blog (or - in your life - if you happen to be blog-less).

Az első három ember, aki jelentkezik itt, megjegyzésben a blogomon és ő is kiteszi ezt a felhívást a saját blogján: küldök neki saját készítésű ajándékot. Nem tudom, milyen ajándékot fog kapni, és ne várja, hogy holnap, vagy a jövő héten megérkezik, de az elkövetkezendő évben biztosan érkezik egy kis csomag tőlem. Az egyedüli dolog, amit kérek érte: te is tedd meg az ígéretet a blogodon (vagy a való életben, ha nincs blogod), add tovább a jótettet.

Aki belefért az első három megjegyzésbe, az küldjön egy levelet a kristina pont babicsova
kukac gmail pont com címre (szóközök nélkül) a címével, esetleg blogcímével együtt.

Remélem olvassák annyian a blogomat, hogy ne kelljen szégyenkeznem amiatt, hogy nincs kinek örömet szereznem...

Nyertem:)

Hogy mit? Gondolom aki a blogomat olvassa, ismeri a 123stitch nevü oldalt, ahol havonta 20 nyertest sorsolnak ki függetlenül attól, ki hol él. Egyszerüen csak be kell jelentkezni, és várni a következő hónap első napjait, amikor is eredményt hirdetnek. Júliusban egy hóemberes képet lehet nyerni, ha valakinek kedve lenne már karácsonyi képet hímezni:)

Nyereményem: Crossed Wing Collection - Alphabirds (sajnos nem tudom, hogy ezen az oldalon egész kitet, vagy csak mintát lehet nyerni, akinek már van tapasztalata, írja meg, max. meglátom amikor megérkezik:)

Egész jól indult a hetem:))
 
christine blogja Blog Design by Ipietoon