Elkészült Peti karkötője

Befalaztak, így sok időm volt délután.


Csomóztam, elrontottam, visszafejtettem, belegabalyodtam.


Csomóztam, csomóztam, csomóztam, fontam, elvágtam.


És nini, végre újra van kisvánkosom:)))

Tapasztalat?
1. Ebbe a mintába soha az életben ne fogjatok:)
2. Ha már belefogtatok, rettentő hosszú fonalakat használjatok.
3. Ha már hosszú a fonalatok és csomóztok, ne nézzétek közben, milyen gyatra munkát végeztetek.
4. Ha már befejeztétek, addig nyomogassátok-húzogassátok a csomókat, míg messziről egész jól néz ki a minta:)
Végülis nem is olyan rossz... De nem ez a legszebb munkám. Azért Petinek tetszik, és remélem, hogy a holnapi vizsgán szerencsét hoz neki. Bár nem azért kapja:)

Butterfly Pillow 1

Egyszerűen muszáj volt elkezdenem, nem tudtam ellenállni. Annyira nem, hogy még a megfelelő méretű anyagot sem vágtam le hozzá, így másfél x egy méteres Aidával futkostam az egyik szobából a másikba, attól függően, melyik ágyat vagy kanapét találtam a legkényelmesebbnek a hátamra. Egyáltalán lehet úgy sokáig hímezni, hogy az ember fia ne kapjon lumbágót, vagy hátgerincferdülést??? Petim beleegyezett, hogy csinálhatok sok-sok kisvánkost a leendő kanapénkra (milyen rendes...:), azzal a feltétellel, hogy kisvánkos lesz, nem kispárna. Mert nálunk az kispárna. Náluk kisvánkos. Van benne különbség? Amúgy is, három éves pályafutásunk alatt annyi új szavat megtanultam tőle, pl. "pucsítani". Az első megfejtő kaphat ajándékot:D Nade vissza a Butterfly vánkoshoz: egyszerűen gyönyörű, már csak a fonalak is hozzá annyira sokszínűek... Egy nap alatt két majdnemkész pillém lett:


Sandra 1/08

Egy újságban ennyi szépséget... 4 szuper pulcsit találtam a cseh Sandra januári számában, ezt a kettőt mindenképpen szeretném megcsinálni (a másik kettőt képtelen voltam normálisan lefényképezni...):



Van bútor!!!

Végre:) Csütörtök-pénteken vettem ki két nap szabit, hogy végre összepakolhassak és kitakaríthassak, ki nem állhatom a nagy bordelt, amikor szinte mozdulni sem tudok. Csináltam is még két-három zöld foltot a lábamra a nagy összevisszaságtól, párom így is azt mondta, hogy 3 és negyed éves pályafutásunk alatt kétszer látott zöld folt nélkül... Hát most sem fog:D Szóóóval 2 napon keresztül egyfolytában sikáltam, csiszoltam, poroltam - én még életemben akkora szemetet nem láttam. A megmosott és eredeti radiátor színe között vagy 5 árnyalatnyi különbség volt, az ablak meg egyenesen sáros. Pedig a 8.-on lakunk... Persze baleset nélkül nem lehet takarítani. Nem voltak még felrakva a stekkerek, vagyis az a fehér borító rajtuk, és kicsit festékesek voltak még. Párom mondta párszor, hogy NE takarítsam le, míg nem kapcsolja ki a villanyt, de amikor hátrafordult a munkájához, mint egy rossz kisgyerek, akinek hiába beszélnek, hozzányúltam és elkezdtem piszkálni a festéknyomokat. Kicsit megcsapott:D Aztán elmentünk a Kikába, és nini :)


Najó, még nem fejeztük be, az ajtókat fel kell még szerelni, de képzeljétek: mindkét szekrény a bútor két oldalán polcos!!! Most már csak akasztós részt kell venni, az már nem lesz akkora gond, ismerve a kínálatot. Még van egy jó nagy asztalunk és egy ágyunk ugyanilyen színben, már csak valami jó kis kanapét és TV-t kell vennünk, de ezek ráérnek. Majdnem az egész szekrényt egyedül csavaroztam össze, mert Peti jól belázasodott, egész pénteket átaludta. Még jó, hogy időben szállt ki az ágyból, mert dühömben ágynak vágtam a csavarhúzót, nem akart összeállni a TV-asztalos rész. Petim ránézett: ezt a kettőt meg kell cserélni, ezt meg fordítva raktad be. Ahh... De megvan, van bárszekrény részünk is, ami tele lesz édességgel:D

Péntek éjjel még hazajöttünk, szombaton megint takarítottam a két pasi (apu és bátyám) után, délután jött haza 3 hét után az anyum Németországból. Gyuri bátyámmal jól szétosztottuk az édességeket:D Alig marad valami itthon. De kaptam anyutól szexi Snoopy-s bugyit is:D Aztán egész nap Petit pátyolgattam, szegénynek 38 fok felett volt estig a láza, már alig tudtam vele mit csinálni, de végülis leizzadta. Mára már csak náthás és köhög... Remélem, elkapom:D

Na ennyit mára, megyek folytatom Manyesz PIF-ajándékát, nehogy azt higgye, elfeledkeztem róla:)

Lépcsős kép - majdnem készen

Ez most egy gyors bejegyzés lesz, rohanok vissza dolgozni, hogy holnaptól hétvégéig szabira mehessek, mert holnap bútorvásárlás, takarítás és "szobává-alakítás" lesz:) Majd mutatok képeket - remélem.
Szóval tegnap befejeztem a lépcsős képem hímzés részét, már csak a kontúr hiányzik. Mással most nem foglalkoztam...

Beköltöztünk...


... végre:) Igaz, kicsit nagy a por, büdösek vagyunk, mert a fürdőszoba sincs még teljesen kész (alig várom a hétvégét), vacsizni járunk, mert még konyhabútor sincs, DE: van ágyunk, és az a legjobb, hogy nem kell hajnalban felkelnünk, hogy feljussunk Pozsonyba. Sok takarítanivaló lenne, de szerintem most már ráér addig, amíg teljesen el nem készül a lakás. Csak az bánt, hogy tegnap voltunk bútorüzletben szekrényt és ebédlőszoba-bútort nézni, de semmi jót nem találtunk. Senki sem gondol rám, aki egy csomó (felesleges) ruhát képes vagyok elhozni magammal, és az összes szekrényben szinte csak akasztó rész van, rendes polcok alig. Szóval hétvégén bútorüzletezünk... De annyira jóóóó érzés....

Persze kézimunkázni nem igazán tudok... Még az égők sincsenek a helyén, csak 3 pontlámpa az ajtó mellett, ott tudnék böködni, de nincs min ülnöm. Így is két hétre csak az utcámat hoztam el és Peti karkötőjét, amik már majdnem készen vannak, ha gyorsan befejezném őket, mit csinálnék jövő héten?:) Még ebben a hónapban meg szeretném csinálni a két PIF-elmaradásomat, ötletek már vannak, minden megvan hozzájuk, csakhogy otthon:) Majd egyszer, ha teljesen elkészülünk a beköltözéssel, fényképezgetek, remélem addigra sok minden elkészül.

Párom meg annyit sziporkázik mostanában...:) Kitaláltam, hogy legyen ez az évünk jobb, mint az előző, amit teljesen áttunyultunk, és hogy most utazgassunk és kiránduljunk, mozizzunk, múzeumozzunk jó sokat. Végülis már autónk is van, nem vagyunk semmihez-senkihez sem kötve. Erre ő, hogy ad nekem egy naptárt, írjam be, melyik nap, hétvégén hova akarok menni. Persze tudom, hogy ő nem igazán szereti, ha tervezgetek (főleg ha természetesen nem tudjuk teljesíteni), erre azt mondja, hogy év végén csinálhatok belőle statisztikákat, hogy mi sikerült, mi nem, és hogy ezek alapján sikeres volt-e az évünk. Kinyírnivaló!!!

De azért tud meglepetéseket is okozni: tegnap pl. megkaptam tőle az első Harry Potter-könyvet - amit persze már olvastam, de össze akarom gyűjteni az összeset. Csak úgy, semmi különleges alkalmunk sem volt. Vagy megfeledkeztem volna valamiről? Hmm...

Aztán meghallgatáson is voltam hétfőn. Ahhoz képest, hogy még angolul is kérdeztek - én meg alapvetően németes vagyok - elég jól sikerült, úgy mondták, hogy az első körön biztosan túljutottam. Így aztán be kellett vallanom a főnöknek, hogy el akarok menni, hát nem volt nagyon meglepve. Vagy tudta, vagy érezte már... Szóval változások egész héten. És ez nekem most jó...

Kérdések

Lányok, lenne két kérdésem:

- Ti milyen anyagra hímezitek a HAED képeket? Van olyan is, aki Aidára hímez?
- Ill. milyen fonalból készítitek a zoknikat? Német blogokon néha olvasom, hogy "zoknifonalakat" vettek, hát az valami különleges? Én totál béna vagyok:)

Amúgy meg egész hétvégén hímeztem, majdnem kész van az utcám, de sajnos nincs fényképezőgépem... Majd ha párom jön, fotózok - lehet, hogy addigra a hímzés része már kész is lesz.

Hulla fáradt vagyok...


Már csak fél nap van hátra a zárásig, és hulla fáradt vagyok... Nem is olyan könnyű egy cég komplett könyvelését befejezni... Főleg, ha olyanok az előzmények, mint nálunk. Bárcsak túl lennék már rajta... Ráadásul otthon egyedül tartom a frontot, apu szokásosan úton van, anyumat Németországba küldték - csak 19-én jön haza. A karácsonyfa még mindig áll, konyhában a mosogatnivalók - csak kidőlni járok haza:)
Holnap viszont meghallgatásom lesz egy bankban - még ahhoz is egy kicsit kéne tanulnom. Szorítsatok, remélem összejön, nagyon szeretnék már innen elmenni. Még csak az első meghallgatás lesz, azt sem tudom, mit kérnek, de szeretnék olyan benyomást kelteni, mint aki ért valamihez:D

Újévi fogadalmak


Hát igen, megint eltelt egy év... Ilyenkor mindig visszanézek, mi is történt velem az utóbbi évben, vajon van-e ünnepelnivalóm az év utolsó napján. Hát, most nem is tudom... Történtek velem jó dolgok, viszont rosszak is. Sikeresen lediplomáztam, mérnöknő lettem, egy fokkal több szabadidőm van, sokat kreatívkodtam, blogírásba kezdtem, vettünk autót. Viszont szüleim nagyon összevesztek, egyáltalán nem úgy néz ki, hogy még ebben az életben ki akarnának békülni egymással. Így a ház befejezése is kérdéses lett... Párom mindkét szülejét operálták, hazaköltöztünk Pozsonyból, és már fél éve naponta 3 órámat elvesz az utazás. Azért én optimista vagyok, bízok benne, hogy ez a 2008-as év jobb lesz, mint az előző. Tavaly nem tettem fogadalmakat, most viszont úgy döntöttem, hogy teszek, jó lesz év vége felé visszanézni, mit sikerült betartanom ill. véghezvinnem. Szóval:

1. Legelőször is munkahelyet váltok. Tudom, hogy ez az alapja a pár hónapja tartó rosszkedvemnek, hogy mindenkihez idegesen állok hozzá, semmihez sincs kedvem. Az első lépéseket már megtettem szombaton ez ügyben - beadtam a jelentkezésemet egy bankhoz - könyvelőnek. Remélem, bejön. Ha nem, akkor nézek más munkaajánlatok után is...

2. Valamikor tavasszal megoperáltatom a szemeimet.

3. Ősszel elmegyek jogosítványt csinálni - ez a párom kívánsága - persze az enyém is:) Nagyjából:D

4. Többet fogok kreatívkodni, és többet fogok foglalkozni a blogommal is.

5. Befejezem az elkezdett munkáimat, és bekereteztetem a képeimet. Azt hiszem. Attól függ, mit írtok a kérdésemre:)

6. Minden nap legalább fél órát németezek és tornázok is!! (a tornázást tavaly talán két hétig bírtam...)

7. Felhízok legalább 55 kilóra év végéig, megtanulok főzni, és a páromat is felhizlalom (tényleg, karácsonykor teljesen egyedül készítettem linzert, és sikerült!)

8. Jelentkezek német kurzusra vagy fősulira... (inkább a kurzus - német-szlovák fordító szeretnék lenni)

9. Megtanulok horgolni és zoknit kötni.

10. Többet fogok foglalkozni a barátnőimmel.

Azt hiszem, 10 pont elég is. Hát hajrá, jövőre ugyanekkor ugyanitt:))))
 
christine blogja Blog Design by Ipietoon