Kreatív hétvége

Hétvégén megint párnélküli voltam, úgyhogy kedvemre kreatívkodhattam. El is készült újabb 4 négyzet, most sárga színben. Tetszik ez a szín, el tudnám képzelni egy szűkebb háromnegyedujjas pulóvernek is. Ezekkel együtt már 13 négyzetem van, amiből 4-et át szeretnék kötni, mert azok lustakötéssel készültek. Ez azt jelenti, hogy már csak 11-el vagyok lemaradva:D


Péntek éjjel kötöttem a barna pulcsimat is, már a karkivágásnál tartok (bár ez még csak a pulcsi hátulja). Kicsit bénán néz ki, mert a magas patentminta összehúzza a kötést, a másik fele pedig sima kötéssel van - az meg széthúzza:)


Ezenkívül még felbobináztam jópár fonalat, mert újakat is vettem, meg az IKEÁ-ban is kinéztem magamnak egy helyes kis fiókos szekrénykét, amit fonaltartónak használhatnék, ha szülinapomra megkapom:), addigra rendet akarok a fonalaim között rakni. Befejeztem még Manyesz ajándékának hímzés részét is, de azt még nem mutatom meg.

Újabb kockáspárna-megrendelésem van, bátyám barátnőjének kell egyet csinálnom, én ezt a mintát választottam:


Amúgy még mindig berendezkedési lázban élünk, pénteken vettünk egy sarokülőgarnitúrát Ivory színben, azaz elefántcsontszínűben, vagy milyen is az, nagyon szép... Bátyámék pedig jövő héten költöznek saját lakásba, úgyhogy egymást túlkiabálva beszéltük meg a lakberendezési tárgyakat, mit kellene még vennünk, mi tetszik, stbstb... Úgy szeretnék én is már saját lakást berendezni...

(Egyébként tudja valaki, hogyan lehet saját hátteret rakni a blogra? Nekem ez a fajta elrendezés nagyon tetszik, de a színe túl unalmas...)

Csak úgy

A hétvége nagyon jó volt: picurra vigyáztunk vagy 3 órán keresztül (aki egyébként Fanni, párom unokatestvérének a kislánya). Imádom, jól elvan mindenkivel, nem olyan anyás, hogy nem lehet otthagyni sehol. Meg sem nyikkant egészen addig, míg el nem kezdtük öltöztetni, hogy na már most megyünk haza. De akkor irtózatosan sírt... Aranyos volt, mert elkezdett gügyögni (egy nem egészen másfél éves lányka módjára), aztán amikor nem értettük, mit mond, úgy nézett ránk, mint akik komplett idióták vagyunk... Najó, még nem akarok gyereket, azért kicsit sok volt a 3 óra:) Meg amúgy is, még csak nem is kézimunkázhattam, csak az esti film alatt, de akkor behoztam a lemaradásomat: majdnem készen van a barna pulcsim hátulja.

Vasárnap voltunk 40 hónaposak a párommal, úgyhogy mi ebben az évben nem is a Valentint ünnepeltük, hanem az "évfordulónkat". Elmentünk moziba is. Na nem éppen romantikus filmet néztünk, hanem az Asterix-et, de nekem nagggyon tetszett. Főleg a Schumacher, na az vicces volt, ahogy őt is és Jean Todt-ot is beírták a filmbe:) Nézzétek meg, jó kis felüdülést nyújt a nehéz napok után.

Tegnap voltam egy állásinterjún is. Már a megbeszélés alatt azt mondtam, hogy ide semmi esetre sem megyek. Egy magyar cégről lett volna szó itt Pozsonyban, a főnök budapesti. Ennyire flegma embert még az életemben nem láttam! Ráadásul rondán beszélt, hogy engem ku...-ra nem érdekel, mikor lép be, április vagy május elsejével, hogy az audítorok ba...-gatnak meg ilyesmi. Na hát nekem ilyen főnök nem kell. Bár ugyanennyi pénzért, mint most kapok, csak egy céget kéne könyvelnem, de ilyen áron inkább maradok. Jól megvagyok én a saját kis főnökömmel... El is ment a kedvem a munkakereséstől, azt hiszem inkább itt maradok...

A héten már reményeim szerint befejezem Manyesz ajándékát. Most ilyen befejezős hetem van, puzzle is már majdnem készen van, és a szobánkat is be akarjuk már véglegesen rendezni. Jó lenne, hogyha ez a befejezgetés a munkámra is kihatna, még pár zárást meg kéne csinálnom... Megyek is...

Kötött holmik ezer évvel ezelőttről:)

Kutakodtam egy kicsit ma... És nézzétek mit találtam: kötött holmik a 30-as évektől kb. az 50-esig... Van pár dolog, ami nagyon tetszik, főleg a gyerekruhák aranyosak. Női ruháknál érdekesek, hogy mennyire vékonynak csinálták a pulóverek derékrészét. Ja és vannak szép zokni- ill. harisnyaminták is:) A minták pdf-ben lehúzhatóak, valószínűleg régi könyvekből lettek beszkennelve, angolok. Egy kis nyálcsorgatást megér:)

http://vintagepurls.net.nz/patterns.html

Egy kérdés hétvégére

Mostanában nagyon sokat olvasgatok német blogokat, főleg kötőseket. Többet is kötögetek, mint hímzek, ez most valahogyan jobban leköt... A terveim is kötősek. Ma az egyik blogon találtam egy jó kérdést, ami végülis minden fajta kézimunkát érint, és kíváncsi vagyok, Ti hogyan álltok ezzel a dologgal:)

"Es ist Urlaubszeit. Alles ist gepackt. Die Fahrt beginnt. Als du bemerkst, daß die Tasche mit dem Strickzeug noch daheim im Flur steht ist es zu spät um noch mal umzudrehen. Was machst du?"

Röviden-tömören (szabadon fordítva) ha szabira mentek vagy csak hétvégére a szülőkhöz, nagyszülőkhöz, késésben vagytok és az úton eszetekbe jut, hogy otthon felejtettétek a kézimunkátokat, képesek lennétek visszafordulni érte?

Éppen aktuális a kérdés, hétvégére a páromékhoz megyünk. Azt, hogy visszafordulnék az otthon felejtett kézimunkáért, túlzás lenne, de biztosan nem érezném magam nélkülük jól, pedig nem mondanám, hogy Petiéknél unatkozni szoktam volna. Mindig kell, hogy legyen velem valami. Most pl. viszem a négyzeteimet, Manyesz PIF-ajándékát (már igazán nincs sok hátra:) és a barna pulcsit, amit múlt héten kezdtem el kötni. Este filmnézés közben nagyon szeretek munkálkodni. Tulajdonképpen azt sem tudom, mikor néztem úgy filmet, hogy elejétől a végéig a képernyőt bámultam volna...:) Aztán meg reggel, amikor korábban felkelek, párom meg még alszik... (mostanában ritkán fordul elő a koránkelés...). Amikor fürdik, lövöldözős játékot játszik... Azt viszont még nem tudtam megállapítani, anyukája hogyan vélekedik a folytonos munkálkodásomról, nem mondta azt sem, hogy tetszik, azt sem, hogy ne csináld már. Tervezek kötni magamnak egy nagy kézimunkatáskát, amiben elfér soksok minden, ami mindig útrakész lenne, csak fel kell kapni és már mehetünk is...

Ti is ilyen "mániákusak" vagytok kézimunka terén? Tényleg, még egy kérdés:

Mi volt a legextrémebb szituáció, amiben kézimunkáztatok?:) (nekem ilyen még nem volt, ne is várjatok választ:)

Páromnak (is)

Végh Mária: Tévedsz

Tévedsz, hogyha azt hiszed
A szerelem csak játék
Vagy lobogó fáklya
Mely ujjaidra ráég.
Nagy dolog a szerelem
S hogy múlnak az évek
Még nagyobb lesz, meleg kendő

Úgy betakar téged.
Erő elszáll, szépség hervad jön az ősz, a tél is
Aki szeret melletted lesz
Megbecsül majd mégis.
Az életet véges - végig együtt kell leélni
Úgy válik el, mit ér a nő, és mit ér a férfi.
Jót és rosszat megosztani
Kacagni és sírni
A szerelem dal
Mit együtt kell megírni.

Nem Rotterdam, ...

... hanem Rothenburg lesz a puzzleből... Megtaláltam neten is, íme:


És az eredeti kép:


Gyönyörű lehet ez a város, egyszer szívesen elmennék oda...

Kuki-kaktusz

Anyum, ha elmegy Németországba két hétre, attól retteg a legjobban, mennyi virágja nem fogja túlélni a távollétét. Most "csak" egy kaktusz halt meg:S De jelentem, nem én vagyok a hibás, anyum mondta, hogy valószínűleg ő öntötte túl.


Tegnap este küldtem neki MMS-t, hogy mire emlékezteti. Reggel jött a válasz: "Muszáj neked éjjel 11-kor az apádat eszembe juttatnod???" (Megjegyzem, vagy fél éve nem beszélnek egymással...) Azóta ezen vihogok. Persze a kaktuszt sajnálom... Így akarok én virágokat, zöld erdőt nevelni??? Annyira béna vagyok a virágtartásban, hogy tegnap még otthon kikészítettem magamnak a nappali asztalára az egyetlen szem virágot, amit fel szerettem volna hozni magammal Pozsonyba - hát ott felejtettem az asztalon... Szkleróza multiplex.

Hétvégén már csak azért nem hoztam be magamat a négyzetkötögetésben, mert elfogyott a fonalam. Jelentem, 9 darab van készen, de valószínűleg abból 4-et vissza fogok fejteni, mert a hosszú rizskötés jobban tetszik nekem, mint a lusta minta. Kép később.

Ma pedig ebbe kezdtem bele (fényképezőgépet akarok!!!):


A reális világban sötétvörösesbarna színe van, nekem nagyon tetszik...

Már le is vagyok maradva...

Szóval a heti termés 3 db kék négyzetecske, lepkék immáron zöldben + 1/3 Rotterdam:)

Magamhoz képest már eléggé le is vagyok maradva, mert úgy terveztem, hogy minden nap kötök legalább egy négyzetet, és mivel február elsején kezdtem, tegnap 7.-e volt, már 4 négyzetnyi késésben vagyok!!! De jön a hétvége (és bár szombaton dolgozom), behozhatom magam:)

Lepkéknek csináltam egy kis zöld övezetet, hogy legyen hol szálldogálniuk. Eléggé kilátszik a sötétzöld hímzés alatt a fehér Aida, de messziről nem is olyan vészes.


Ja és hogy miért nem haladtam? Most kicsit fontosabbnak tűnt, hogy összerakjuk a puzzlet, hogy helyet teremtsünk a kanapénknak (ami még a boltban vár ránk). Fényképezés után még sokat sikerült összehoznunk belőle. A képek minőségét meg inkább nem is jellemzem, régebben jobban fényképezett a párom telefonja... Szükségem van egy IGAZI fényképezőgépre. Lassan úgyis itt a szülinapom és nincs mit kérnem:))


Még jó, hogy ilyen nagy szobánk van...

Költözés, takarítás...

Hát úgy néz ki, ez az év már csak ebből fog állni... Otthon egyfolytában takarítok - végre mindent kiszelektáltam a szobánkból, ami nem volt a miénk, felmostam, összeraktuk még a második széket és az állólámpát is, elkezdtem kirakni a puzzle-t, amiből a faliképünk lesz (ez volt vasárnap-hétfőn) - erre kitalálták, hogy kedden festenek. Még a konyha, fürdőszoba, WC és a hatalmas folyosó nem volt meg. Persze megint minden ment be a szobánkba, a padló megint festékfoltos... Szerdán persze hazamentek a "rosszalkodók" (párom bátyja és barátnője), így a nagyja takarítás rám maradt... Festékfoltos csempe... Tegnap egész délután a fürdőszobát takarítottam, hát nem kis meló volt. Még a WC-t elvállalom, de a konyhaablakokat már mossa a Melinda... Végülis ő a ház asszonya:) Nameg ő egész nap otthon van. Jah, én vagyok az egyetlen munkába járó ember a lakásban, mindenki más otthon dolgozik és akkor kel, amikor akar:S

Nehogy nyugalom legyen, itt a cégben is költözünk. Egész héten pakolásztam, hurcoltam, dobozoltam, töröltem a polcokat, tegnap aztán le is költözött a mi részlegünk az első emeletre. Volt is galiba és veszekedés az "új szobatársnőmmel", mert tegnap délután, amikor kérdeztem tőle, jó lesz-e így az iroda, azt mondta OK, neki mindegy, hogy van. Aztán amikor hazamentem este, ő még visszajött - szerintem azért, hogy panaszkodhasson a főnöknek, hogy ő így nem fog ülni, ez így neki nem jó, meg ilyesmi. Hát ma aztán jól összekajabáltunk... Szóval jól telt az első közös napunk. És még mindig nincs vége...


Ezek függvényében persze nem igazán kreatívkodtam. Belekezdtem végre a patchwork-ös kötött takaróba, vettem hozzá - eddig két színű - vastagabb szálú fonalat. Először 15x15 cm-s négyzeteket akartam belőlük kötni, de úgy gondoltam, hogy 30 szem untig elég nekem ahhoz, hogy gyorsan kész legyen egy négyzet, így 12x12 cm-s lesz. Csak azt nem döntöttem el, hogy minden kis négyzet ugyanazzal a mintával legyen-e, vagy pedig különbözővel. A lusta kötés nekem nem igazán jön be, az olyan unalmas a végére... Főleg, ha a végső méret 180x120 cm lesz, az meg ugye 150 db kicsi négyzet... Szerintetek? Ti egyfajta mintából csinálnátok? Az eredmény valami hasonló lenne, egymáshoz hangolt színekből, ugyanabból a fonalból (most világoskéket csinálok:)


 
christine blogja Blog Design by Ipietoon