PIF - mégegyszer meghirdetve...


Úgy látszik, senki sem akar tőlem ajándékot kapni... Vagy már mindenki bejelentkezett valakihez. Úgyhogy úgy dönöttem, vasárnapig még várok, hátha valaki bejelentkezik, ha nem, akkor saját magam választok ki 3 emberkét, akit megajándékozok, és persze nem várom el, hogy ők is készítsenek még 3 személynek ajándékot. Szóval itt a lehetőség, hajrá:)

Lusta projekt 4.

Pár nappal korábban sikerült befejeznem a novemberi lusta projekt-adagomat. Örülök neki, hogy azért valamiben tudom tartani a fogadalmaimat:) Eddig ez a "lustaság" tetszik a legjobban, a színválasztás is jól összejött az elfekvő fonalaimból. Egyelőre nem tudom, mi lesz a decemberi kiválasztott, de valami kisebb mintát szeretnék, úgyis olyan gyorsan el fog repülni az a hónap...

A legjobban most a kontúrozást élveztem, jó volt nézni, ahogy alakul az ágy, a takaró és a párna.


Még két majdnemkész munkám van, ezeket fogom most befejezni. Újba tényleg nem kezdek. Olyan jó nézni, ahogy apad a kézimunkás dobozom:)

Azért hímeztem is egy kicsit

Saját magamnak tett ígéretemhez híven hímezgetem a lusta projektemet is, most éppen egy Popcorn macit szemeltem ki magamnak. Nemsokára be is fejezem - remélem. Ahogy elnézem, nincs már sok nap hátra a novemberből...


Ez pedig a Row of Love macik egy hónapos állása, szó szerint. Igazság szerint a macit egy nap alatt hímeztem:)

Kézmelegítő készen

Mivel jócskán hidegre fordult az idő, ideje volt befejeznem a kesztyűmet. Hát íme. Megbirkóztam négy kötőtűvel, büszke is vagyok magamra, ez azt jelenti, hogy szinte bármibe belekezdhetnék. Az angol minta sem jelentett gondot. Egy kicsit átírtam a méreteket, mert az alapméret kicsinek tűnt, ezért jópárszor le is kellett fejtenem az egészet. Holnap élesben is kipróbálom:)





Ha valaki szeretné elkészíteni, de gondja van az angollal, szívesen segítek!!!

Autósuli

Mostanában eléggé elhanyagoltam a blogjaimat, de gondolom ezt már más is észrevette:) Nem azért, mintha nem alkotnék, csak valahogy sosincs kedvem írni... Munkában egyáltalán nincs időm. Mintha meghülyültek volna a kliensek, mindenki egyszerre akar mindent, és ha lehet, minél hamarabb. Arra sincs időm, hogy összeírjam, mi a legfontosabb, mit kell először elvégeznem.
Ráadásul most még az autósuli vezetés-része is elkezdődött... Egy hetembe került, mire sikerült felhívnom az instruktoromat, mikor is mehetek a bemutatkozó órára. Amikor végre felkapta a telefont, úgy megijedtem, hogy azt sem tudtam, mit akarok mondani. Az óra egész normálisan telt, végülis csak megmutatta, mi hol van az autón.
Aznap voltam elsősegély-tanfolyamon is, remélem sohasem kell használnom, mert annyi fajta balesetről tanultunk, hogy már a felénél össze voltam zavarodva. Sajnos a füzetem nem lesz mindig nálam, hogy tudjam, mi a teendő...

Aztán tegnap volt az első igazi vezetés órám... Úgy be voltam ..., hogy csak na. Nem is értem, hogyan történhetett annyi minden az alatt az egy óra alatt, de az biztos, hogy egy másodpercet sem unatkoztam. Egy Pozsonyhoz közeli faluba kellett vezetnem, aztán vissza - szerencsére ünnep lévén egyáltalán nem volt nagy a forgalom. Ahogy találkoztunk az instruktorral, kedvenc helyemre, az anyósülésre akartam ülni, de mindjárt leállított, hogy nem-nem, te fogsz vezetni. Hát vicces. Még csak az indulást sem gyakoroltuk, és mindjárt bevisz a mély vízbe. Szerencsére Petimmel már gyakoroltunk jó sokat előtte. Az első kereszteződésen fogalmam sincs, hogy jutottunk át, belenyúlkált a kormányomba, és a pedáljaimat is nyomogatta... vagyis a sajátjait, nem az ölében ültem:) Megmondtam neki, aztán saját maga is tapasztalta, hogy annyira figyelek a lábaimra és a váltóra, hogy nem bírok megmaradni a saját sávomban. Elég sokszor húzkálta is a kormányomat:) Aztán a jobbra-balra indexekkel vannak elég nagy hiányosságaim:) Vagy csak szlovákul keverem össze mindig őket? Mire nagy nehezen tudtam a sávomra is koncentrálni, akkor rájöttem, hogy egyáltalán nem figyelem a közlekedési táblákat. Pl. az egyirányú úton kígyózva kerülgettem az autókat:) Mire a közlekedési táblák is meglettek, rájöttem, hogy a visszapillantó tükörbe még csak bele sem néztem, pedig már egy órája vezettem. Szóval mire visszajutottunk a parkolóba, vagy 2 kilót leizzadtam és begörcsölt a lábam:) De legalább már éreztem, hogy most már nagy baj nem lehet. Tévedtem:)) Még mindig nem volt vége a megpróbáltatásaimnak:D

Az instruktorom bejelentette, hogy nagyon szuper, hogy a párom megtanított indítani és váltani, de ő bebizonyítja, hogy nem tudok elindulni. És lám, igaza volt:) Játszottunk egy kicsit, várnom kellett a zöldre és akkor indulni. Vártam, vártam, vártam... Sárga, zöld, még mindig vártam:) Aztán kerülgetni kellett a gumioszlopokat. 8-ból 6-odikba frontálisan ütköztem. Szégyelltem magam mint ááállat, mert mögöttem jött már egy másik autósulis. Mire az instruktorom újra felpakolta a gumikat, addigra a másik autósulis csaj ledöntötte az utolsót. Akkor megnyugodtam, hogy nincs is akkora gáz. És végre mehettem haza!!!:)

A következő órám csak 27-én lesz, addig van időm lelkileg felkészülni. Ami a legjobb: már csak 13x 1,5 órát kell vezetnem:)

Este hozok pár képet, hogy mivel foglalkoztam mostanában. Úgy döntöttem, hogy mivel amúgy sincs időm, már csak a megkezdetteket fejezem be, bár tudom, hogy úgyis elcsábulok... Ja, tegnap amikor megérkeztem a vezetésből, a lakótársnőm kötött:o Kicsit elámultam rajta, eddig mindig úgy néztek rám, amikor kötögettem-hímezgettem, mintha hüle lennék...

Kézmelegítő


Ma gondoltam egyet, és kikezdtem 4 kötőtűvel. Egyszerre...
A kezdetleges bénázgatásom után kezdtünk megbarátkozni egymással, a Forma 1 sajnálatos végeredményekor már elérkeztem a kézmelegítő egyetlen ujjáig, ahol most nem tudom, hogyan tovább:) Úgyhogy most egy kicsit pihentetem, míg megrágom az angol leírást. Ha valaki szeretné megcsinálni, a minta ingyenesen letölthető.

Pumuklis párna

Sok-sok könyörgés és rimánkodás után anyu végre megvarrta Pumukli pumuklis párnáját. Ez most nagyobb lett, mint a többi hasonlóan kockás kispárnánk, az alapot most nem úgy tömtük, hanem egyszerűen vettünk egy kisvánkost az Ikeában és rávarrtuk a huzatot. A varrógép sajna nem bírta, bekrepált, úgyhogy a vége kézzel lett megvarrva. A párna már teljesíti is a küldetését:)

 
christine blogja Blog Design by Ipietoon