Az egyetlen sk karácsonyi ajándék

Ebben az évben elég hamar megvoltak a karácsonyi ajándékok. Egyetlen sk ajándékot terveztem, egy sálat az anyóskámnak. Ezek a sálak már nagyon rég megtetszettek, először a keresztanyumon láttam, majd az egyik barátnőmön volt ilyen zöldeskék színben. Az nagyon megtetszett, elhatároztam, hogy nekem is kell ilyen. Meg is örültem, hogy Léván a kézimunkaboltban találtam egy darab gombócot fehér színben. Állítólag ez az egy gombóc elég egy egész sál elkészítéséhez. Ez még valamikor áprilisban történt, és egész decemberig vártam, hogy legyen belőle valami. December elején voltak a Lidl-ben ugyanilyen fonalak, csak több színben. Akkor döntöttem el, hogy karácsonyra minden csajszinak csinálok egyet, de végül csak az anyóskámnak készítettem. Egyébként csak azért halasztottam a kötést, mert a fonalhoz adott leírás elég komplikáltnak tűnt. Aztán egész egyszerűen beírtam youtube-n a fonal nevét (Schachenmayr Argentina), és egy csomó videót találtam. Nekem ez a videó jött be a legjobban, ebből tanultam meg, hogy kell bánni a fonallal (és innen is az a módszer, ami kb. 4.40 percnél látható):


Szóval csütörtökön megkötöttem a sálat 12 szem felszedésével, pénteken reggel pedig lefejtettem az egészet, mivel nagyon rövidnek találtam a sálat:( Este aztán újra nekiálltam, és kb. 5 órás kötögetés után 10 szemből sikerült befejeznem az ajándékot. Másnap már csomagoltam is. Egyébként így sem lett sokkal hosszabb a sál... Legközelebb mindenképpen 200 g-ból csinálom, nem 100-ból. Remélem, tetszeni fog a végeredmény holnap:) (rettentő tokám van...)


Karácsonyi könyvjelző #3

Hétvégén elkészültem a könyvjelzővel, ma postára is adtam a Moly-ajándékomat. Kicsit csálé lett, főleg a hátulját jól elbénáztam, de hát ez van, valamiért most nagyon összecsaptam. Ma megérkezett az én ajándékom is, és mivel szét volt szakadva a csomagolás, muszáj volt megnéznem, mit kaptam:)) Két könyvet küldött a csajszi, pedig csak egyről volt szó, egy csokit, és három nagyon jó illatú téli teát. Azért ez egy kicsit feldobta a napomat.



Panni egy éves lett! (a 11. és 12. hónap)

Egy éve, 2012. december 9-én, 12.22 órakor született a hosszúlábú angyalkánk, és 13-án hoztuk haza a kórházból, épp itt az ideje, hogy megírjam ezt a bejegyzést:)

Mivel 11. hónapos bejegyzést nem írtam, valahogy összefolytak a dolgok. Annyi minden történt, hogy nehéz leírni mindent. Panni napról napra ügyesebb és értelmesebb. A két hónap legnagyobb fejlődése mindenképpen a járás volt. Már a tizedik hónapban megtette az első lépéseket, de aztán egy ideig felhagyott a járással, pedig nem is esett nagyot. A tizenegyedik hónap elején viszont úgy megindult, hogy azóta csak futunk utána:) Teljesen magabiztosan áll a lábán már jó ideje. Azóta többször járunk le a ház elé babakocsi nélkül, és Panni fedezi fel a nagyvilágot. Mióta jár, újabb lehetőségek vannak játék terén. Sokszor rohan át az egész lakáson, bebújik mindenhova, leszedi a polcokról a ruhákat, játékokat, könyveket. Mást sem csinálok egész nap, csak pakolok utána. A küszöbök előtt szépen megáll, és óvatosan átlépi. Az ágyról is már szépen megtanult lemászni. Felmászik a kanapéra, leül és tévézik.

Egyfolytában utánoz. Beszélni nem beszél, bár a babba-mamma már régóta megy neki. Észrevettem, hogy mostanában utánozza a beszédünket. A magánhangzókat már jól használja, és szótagszámot is ugyanannyit mond, mint mi, csak általában T-betűsen beszél:) De talán épp emiatt a tente szó jól megy neki:) Lelkesen mutogat, tudja, mi hol van a lakásban, hogy a fa, az autók kint vannak az utcán, hogy a kutya felettünk ugat, hogy a zokni a lábára való, és hogy a cici az anyu pólójában van:) Nagyon értelmes lett, szinte észre sem vettem, mikor. 

Gyorsan rohan az idő. Hipp-hopp és ovis lesz. Bár néha nagyon nehéz az anyaság, miután este lefektetem aludni, és átgondolom, hogy megint nem csináltam egész nap semmit, mindig eszembe jut, hogy ma is tettem valamit azért, hogy a gyerekem boldogan, jókedvűen mehessen aludni. Hogy minden szükségletét kielégítettem, megetettem, átpelusoztam, játszottam vele, és legfőképpen, hogy sokszor megszeretgettem. Hogy biztosan érzi, szeretem, szeretjük, és mindig számíthat majd ránk. Boldog első szülinapot, kiscicám!


Karácsonyi könyvjelző #2

Tegnap éjjel elkészültem a könyvjelző hímzésével, már csak az összeállítás van hátra. Van még pár napom, a könyvnek is adtam egy második, majd egy harmadik esélyt is, de azért remélem, pénteken postára tudom adni. Sok tervem van péntekre, rengeteg mindent elterveztem. Pannit megint kölcsönveszik a keresztszülei, illetve most mi tukmáltuk őt rájuk, mert karácsonyi buli lesz a cégnél, ahova engem is meghívtak. Szeretném aznap valahogy rendbe szedni a gyerekszobát, mert már megint raktárnak használom.


Karácsonyi könyvjelző #1

Volt egy olyan rossz érzésem, hogy ebben az évben nem lesz könyv a karácsonyfa alatt. Ezért aztán muszáj volt újra jelentkeznem a Moly karácsonyára, ahonnan tavaly is egy nagyon szép könyvet kaptam. Szépen rendbe szedtem a kívánságlistámat, csak azok a könyvek maradtak rajta, amiket tényleg igazán szeretnék (még így is kismillió maradt:)), és most már csak várnom kellene karácsonyig (ha nem lestem volna meg a listámon, mit kapok, mert én már ilyen kis kíváncsi vagyok).

Természetesen az ajándékozás nem egyoldalú. Bevallom, megszenvedtem a húzottammal, mert olyan személyt kaptam, akinek a listáján olyan könyvek voltak, amikről még életemben nem hallottam. De Neil Gaiman neve ismerősen csengett, olvastam már tőle a Csillagport (talán ez az egyetlen regény (mese?), amiről azt mondom, hogy filmen sokkal-sokkal jobb). Sikerült megvennem tőle a listán szereplő könyvet, az Óceán az út végén-t. Bele is olvastam, az eleje egészen jó volt, de aztán megint beindult az a kusza összevisszaság, amit a Csillagporban sem szerettem.

De nem is erről akartam ma írni. Gondoltam, mivel úgyis karácsony van, készítek egy kis ajándékot is a könyvhöz. Mindenképpen karácsonyi mintát szerettem volna, és nagyon bejönnek a Dimensions-os karácsonyi minták. Egy rénszarvast választottam a Christmas Pals Ornaments "sorozatból". Könyvjelzőt szeretnék majd belőle készíteni. A hátoldalára filcet ragasztok. A "végtermék" ecsetelésére sajnos nincs most időm, lányom az egy óra húsz perces alvás nagymestere (és ez már soknak számít) épp felébredt, úgyhogy arról majd később.

Ez a tegnapi állás, még a háttér hímzése és a kontúr vannak hátra, majd az összeillesztés. Remélem a jövő héten már postázni is tudom.


Mikulás sapka #2

Csak elkészültem vele:) A sapesz már kész volt aznap, amikor az előző bejegyzést írtam, csak sajnos másnap én voltam rosszul, harmadnap pedig Panni nem akart aludni, így este nem tudtam összevarrni. Pompont meg már olyan rég készítettem, hogy nem is tudtam, hogyan kell. Tegnap aztán feltekertem a pamutot a két rajzlapból kivágott körre, ma pedig szétvágtam és felillesztettem a sapka csúcsára. Sajnos addig-addig logikáztam, míg a pompom végülis kicsi lett, nem pedig olyan nagy, mint én szerettem volna, de így is megfelel. Panni meg egyszerűen imádja (bár mindig leveszi a fejéről megcsodálni).





Azóta egy laza mozdulattal szétesett a pompom, újat kell csinálnom, de már sima fehér fonalból készítem, nem ebből a szőrösből. Bár nincs nagy kedvem hozzá, de holnapra el kell készülnie...

Végülis rájöttem, hol rontottam el, és hogy a jövőben tudjam, hogy kell pompomot készíteni, belinkelem a videót:


Mikulás sapka #1

Mielőtt Panni megszületett, elterveztem, hogy egy csomó mindent fogok neki készíteni. Természetesen ebből semmi sem lett, és nem az időt veszem kifogásnak, hanem a lustaságot... December 5-én Petiéknél céges mikulásbuli lesz, ebből az alkalomból gondoltam, hogy kötök Panninak egy mikulás sapkát. Keresgéltem az interneten, jobbnál jobb sapkákat találtam, de nálam ez a lógós, szőrös bojtos sapi jött be legjobban. Haladós minta, egyszerű, itt-ott elvettem belőle pár sort, mert elég vastag a piros fonalam, meg nem is akartam 7 centis fehér szegélyt rá. A sapi fehér alsó szegélyét Red Heart Las Vegas nevű fonalából készítettem, jó régen vettem Győrben a sétálóutcán egy méteráruboltban. Ha jól emlékszem, van még valahol szürke is ebből a fonalból. 

Szombat este kezdtem a kötést, akkor keveset csináltam csak, hisz párszor visszafejtettem, mert egyszer kicsinek, egyszer nagynak éreztem. Aztán maradtam a harmadik méretnél, bár most ez is nagynak tűnik, de legfeljebb jó lesz jövőre:) Vasárnap aztán eljutottam a fogyasztásokig, és ma, míg végignézek egy Marple filmet, valószínűleg kész is lesz.


Az ingyenes minta innen van (sapka, kisnadrág és kiskabát, nagyon aranyos szerintem:)

Múlt heti jóságok #6


Nagyon lassan telik ez a mai nap. Panni korán kelt, és korán el is fáradt, már fél 10-kor potyogott a feje. Próbáltam még egy ideig fent tartani, de 11-kor már elvittem aludni, de egy óra múlva már fent kukorékolt. Ha nem sikerült volna visszaaltatnom, biztos depis lettem volna estig. Amúgy is olyan szomorkás idő van ma, rám fér egy kis heti jóság-idéző:

Y Panni elindult!!! nagyon ügyes, tegnap este már kergetőztek az apjával. Szerencsére esni is tud Y új, számomra érdekes tervek novemberre Y látni, hogy az októberi listáról egész sok mindent megcsináltam Y a héten egy napra megint kölcsönkérték a keresztszülők a Pannit, már listát is írtam, mit kéne megcsinálnom Y A listaírás olyasmi, ami önmagában is boldogabbá tudja tenni az embert:)) (Gretchen Rubin) - mindig mondtam, hogy így van:) Y Panninak is karácsonyi és szülinapi listát írtam tegnap Y pénteken végre megjött a pénzünk az életbiztosításból, pedig már áprilisban megszüntettem Y a gázszámlánk is jelentős töblettel zárult Y szép idő egész héten

Hello November!


Hihetetlenül gyorsan eltelt ez a hónap, köszönhetően az októberi kihívás-listámnak, Hajninak, akivel szinte naponta levelet váltottunk, és Panninak, aki olyan okos és szép és ragaszkodó gyerek, és persze Petinek, aki, hát, Peti:) Októberben elég sokat blogoltam, aminek nagyon örülök, bár sok minden másról akartam még írni, nade majd novemberben. Az októberi terveim közül sikerült elkészíteni a tűpárnát, és majdnem befejeztem a bisztró kontúrját is. Voltunk a baba-mama klubban, igaz, csak egyszer, de nem igazán jött be. A pozsonyi csajok olyan mások, nem épp a közvetlenség jellemző rájuk... Majdnem kész a nappali, sok felesleges dolog egyelőre egy dobozban várja a szebb napokat, már csak a bútorokat kell eltologatni és felmosni alóluk a porcicákat. A konyha a jövő zenéje marad. A blog őszi ruhája megvan, bár nem érzem magaménak, úgyhogy folytatása következik. Hivatalos cuccok. Khmmm. Az egészségügyi biztosítót lerendeztem, az fontos volt, valamint ma végre megjött a pénz az áprilisban megszüntetett életbiztosításomból, csak annyi kellett hozzá, hogy bemenjek hozzájuk és csúnyán nézzek. Az októberi felhalmozott újságaim száma apadt, sok jó ötletet találtam. Már elővettem a novemberieket is, kíváncsi vagyok, mit tartogatnak számomra. Muffin egészen pontosan 50 darab készült, ami nálam már soknak számít, igaz, csak három fajta volt, de így is örülök:))

Közeledik december, a kedvenc hónapom, meglepit is tartogatok, de addig még itt egy hónap, amit végig kell csinálnunk, és én már előre örülök ezekre:

- elkezdem a karácsonyi sk ajándékokat (nem készülök sokkal, de jó lenne elkészülni velük, nem megint az utolsó pillanatra hagyni)
- rendet rakok a kreatív szekrénykémben, a fonalas dobozomban
- szelektálom a novemberi újságokat
- befejezem a konyhát
- megvarrom Panni takaróját (hát ezt is már jó három éve csinálom, akkor még egy barátnőm kisfiának kezdtem, de nem lett belőle semmi) - ehhez viszont egy hétre haza kell mennünk Balonyra, nekem nincs varrógépem (és amúgy sem tudok varrni)
- tornázni fogok, főleg fitlabdán, ha már megvettem magamnak, de szeretnék több féle tornát kipróbálni, hogy ne legyen unalmas
- elolvasok egy kölcsön és egy félbehagyott könyvemet
- rendbe rakom a DVD-ket, novemberben a sorozatokat, és kipótítom, ahol hiányzik egy évad.

Ennyi lenne. Ami még pluszba jön, annak csak örülni fogok. Szép novembert mindenkinek!

European Bistro #8

Igaz, nem készültem el vele a hónap végéig, de nagyon jó úton haladok vele! Már csak a feliratot kell befejeznem a homlokzaton, valamint "beépíteni" a tetőteret, és kicsempézni. Bár a betűknél tegnap már nagyon fájt a szemem, mégsem ment most el a kedvem. Jó volt nézni, hogy ahogy hímeztem az ablakkereteket, szinte térhatásúvá vált a kép. Már csak egy kevés, és egy újabb félbehagyott munkám lesz kész:)


Múlt heti jóságok #5


Y Panni, Peti, kiscsaládom Y gyönyörű meleg, napsütéses napok még mindig Y mandarin Y Panni bújós lett, ölelések, puszik Y sikerült vennünk autósülést venni a Panninak, most már előre néz és csodálja az apját:) Y Agatha Christie játék a molyon, nyomozás, fejtörés Y találkozás Hajnival és a kis Szilivel - felnőtt beszélgetés, bár javarészt a gyerekekről Y Panni szeretetmegnyilvánulása Szili iránt, pár év múlva meglátjuk, mi lesz belőle:)) Hajni remélem nem baj, hogy elloptam a képet:)


European Bistro #7

Tavaly novemberben hagytam abba ennek a képnek a kontúrozását. Azóta hánykolódik a hímzős szekrényemben. Jó lenne, ha épp az egy éves kontúrévfordulóra sikerülne befejezni:) Ha elkészülne, a keretezése lenne a karácsonyi ajándékom a Petitől. Most körülbelül a felénél tartok. Péntek este hímeztem egy kicsit, akkor nagyon nehezen ment, vasárnap viszont eljutottam az ablakokik, amik gyorsan mentek, így egész belelkesültem. Remélem most már a végéig nem hagyom abba.


Elhatároztam, hogy rendet rakok a kreatív cuccaim között, és szeretnék egy kis kreatív sarkot is létrehozni a nappaliban, de erről majd egy későbbi bejegyzésben írok.

Old World Holiday Ornament #1

Végre elkezdtem megvalósítani azt a kismillió tervet, ami a fejemben kavarog. Lesz rá időm gondolom, de erről majd később. 

Nem tudom, írtam-e már, de én sütikiszúró-mániás vagyok. Ahogy jön a karácsony és vele együtt a rengeteg csecsebecse, haszontalan holmi és miegymás, kiéleződnek a sütikiszúró érzékelőim, és legszívesebben mindent megvennék, amit találok. Persze a használatuk csak a linzerkarikákig terjed. Eddig a konyha alsó fiókjában tartottam őket, és Panni már jópár hónapja rájuk akadt. A gond az, hogy van közöttük egészen pici is (kártyaformák - pikk, szív, stb.), amitől megfulladhatna. Régebben egy blogon találtam egy tippet, hogyan lehetne ezeket szépen tárolni, de mivel nem körmöltem le a blog címét, a képet sem szeretném ide kitenni. A lényeg, hogy egy Tecsós üvegdobozban voltak, amilyenekben én is tartom a lisztet és a rizst. A tetején pedig az Old World Holiday karácsonyi díszek egyike volt. Szeretnék én is egy ilyet készíteni. Ilyen dobozról van szó:


Egy hét alatt eddig jutottam:( Sajnos szerintem elátkozott a minta, egyelőre többet bontottam, mint amennyit hímeztem, de egyszer elkészül, az biztos:)


Hétvégére az European bistrot viszem az anyuhoz, mivel más nem lesz ott, kénytelen leszek befejezni a kontúrt:)

Magasságmérők

Még amikor nem is gondoltam gyerkőcökre, már akkor elhatároztam, hogy készíteni fogok nekik magasságmérőt. Miután most belelkesedtem hímzésügyben (bár egyelőre nincs semmi mutatnivalóm), tegnap két iksz között végignéztem jópár magasságmérőt. Kedvencem még nincs, azért szeretnék egyeztetni a Petivel, de ezek azok a mérők, amik megtetszettek:

Micimackósak:







Egyebek:










Csajosak:




Pasisak:



Az én kedvencem Csililing (a csajosak közül a harmadik). Pasisak közül a Verdás tetszik, de én mindig is csajos anyukának képzeltem magam, de ha egyszer mégis fiam lenne, akkor biztos ezt hímezném neki. Az univerzálisak közül nekem a baglyos jön be, szeretem a baglyos kiegészítőket.

Múlt heti jóságok #4


Y egy egész délutánt kaptam (Pannit elvitték a keresztszülők), amikor pihenhettem is volna, de én megcsináltam mindent, amit Panni mellett nem lehet - mindent, ami büdös, hangos vagy sokáig tart - epiláltam, forralókat takarítottam ecettel, virágokat ültettem át és rendeztem el, kiválogattam Panni rucijait, és találtam a szekrényben elbújva egy csomó 9-12 hónapos rucit, amik épp aktuálisak Y happoltam egy újabb könyvet rukkolán: Agatha Christie Bűbájos gyilkosok-át, amit még nem is olvastam Y hogy minden napra volt valami a héten Y hogy Peti azt mondta, szereti olvasni ezeket a jóságokat:) Y Panni megtette az első lépéseit (és mindjárt hatot) - és azóta is futkározik Y a bevásárlóközpontban egy két éves kislány odarohant hozzá és megölelte, Panni pedig visszaölelt és röhögött, annyira aranyosak voltak Y lévai vásár, vásárfia Panninak, Szilinek és Emma unokahúgomnak Y sok napsütés Y sárguló falevelek

Blogajánló

Hajnit nagyon rég óta ismerem, majdnem mint Petit. Talán egy közös csillagász-szilveszterkor találkoztunk először. Nem sokat találkoztunk az előző 8 évben, az éves csillagásztáborok és egy-két csillagász-összeröffenésen kívül, de mindig jól elbeszélgettünk, hisz van egy közös hobbink, a keresztszemezés (és az olvasás, és Róma, ésésés...). Nagyon vicces volt, amikor kb. 6 hetes terhes voltam, Peti elment egy ilyen hétvégére, pironkodva elmondta, hogy babát várunk, ő pedig mindjárt előszedte az ultrahangos felvételeket, hogy ők is:))) Szili 6 héttel idősebb Panninál. Ezután, legalábbis én így érzem, még jobban összebarátkoztunk. Kölcsönösen tartottuk egymásban a lelket az első pár hónapban, amikor még a gombócok picik voltak, és egyikőjük sem igazán bírta a szopizást. Mivel Hajni tapasztaltabb nálam komoly hat héttel, azért néha egyoldalúvá vált a tanácsadás, ezt sajnálom, de próbálom mással bepótítani, ha tudom:)

Mivel az én kölköm egy energiagombóc és nem tudok mellette csinálni semmit, egy idő után nagyon monotonná váltak a napjaim. De aztán jött az ősz, Hajni kedvenc évszaka, és ő úgy feltöltődött és beindult, hogy alig lehet követni. Nekem most ő jelenti a legnagyobb inspirációt. Ha eltunyultam, fáradt vagyok és nincs kedvem semmihez, akkor csak beleolvasgatok kicsit a blogjába (amit szinte minden nap frissít), és rögtön megjön az alkotókedvem. Hihetetlen, mennyi energiája, ötlete van, miközben Szili szintén energiagombóc, és még a háztartásra is van ideje. Ha tudni akarjátok, hogyan és miért csinálja, vagy csak ki akartok zökkenni a monotonitásból, uzsgyi a blogjára:)

Múlt heti jóságok #3


Nem is tudom, mit írjak most, bár jó volt a múlt hetem is:

Y befejeztem az Inferno-t, és muszáj elmennem Firenzébe. Amúgy is Toszkánában van... Y folytatom a Napsütötte Toszkánát, kicsit marad a nyári hangulatom Y mandarin minden mennyiségben Y csodálatos vénasszonyok nyara, egy nagyot sétáltunk vasárnap a családdal, a természetben piknikeztünk, csipkebogyót is szedtem Y befejeztem a tűpárnát, eggyel kevesebb a félkész dolgok száma Y már vannak terveim novemberre Y Váratlan utazás forever, és hogy Panni azalatt alszik, én ebédelek és pihenek egy kicsit Y egy egész zóna (fürdőszoba) teljesítve, hihetetlen mennyi mindent meg lehet csinálni 15 perc alatt Y Peti vett a Guszti-kapszulákhoz tartót, bár így eggyel kevesebb a lehetséges karácsonyi ajándékaim száma Y baba-mama klub Pannival, végre gyerekek között lehetett Y kis családi séta Petivel és Pannival szombat este Y Szemfényvesztők (másodszorra), csak úgy, tunyulva a kanapén, nem csinálni közben semmit

Baby Shamrocks Biscornu #6

Vééégre, egy majdnem egy éves félkész dolgot befejeztem:) Egyúttal egy újabb pipa az októberi listámon. Remélem, tetszeni fog Annának, nekem nagyon bejön a végeredmény. Igaz, hogy nem tettem a közepére gombot, de nekem így jobban tetszik. Meg persze egyszerűbb volt a befejezése is:) Így is megszenvedtem, mert alig lehetett látni a fehér fonalat, ahol össze kellett varrnom a két oldalát, és csak erős nappali fénynél tudtam megcsinálni, de tegnap és ma is sétál a Panni a nagyapival, addig össze tudtam állítani. Ezután jöhet a bisztró.



Kávés muffin

Októberben sok-sok muffint akartam sütni. Miután a héten volt egy kirántotthús-ízű fasírt (kihagytam a hagymát, hehe), édes főzelék és ritkarossz paradicsomleves, képes voltam még bevállalni egy muffint is, és végül kiderült, hogy jó döntés volt - ugyanis legalább ez visszahozta egy picit a kedvemet. Meg amúgy is, rumos is és kávés is, felpörgetett. Hoztam egy receptet.


Hozzávalók: 2 kávéskanál instant kávé, 175 g sima liszt, 2 kiskanál sütőpor, 20 g kakaó, 125 g vaj, 150 g porcukor, 1 csomag vaníliás cukor, 2 tojás, 1 kanál rum.

Délelőtt leöntöttem a kávét 125 ml forró vízzel és hagytam kihűlni. Nem tudom, meddig hűl, nekem van hozzá egy kiskölök, aki alvásig nem hagy foglalkozni ilyenekkel, alváskor meg nem búgatom a mixert. Délután bekapcsoltam a sütőt 175 fokra, összekevertem a leszitált lisztet a sütőporral, kakaóval és vaníliás cukorral. Egy másik edényben habosra kevertem a vajat a porcukorral, majd belekevertem a tojást és a rumot, végül pedig a kávét. Na ebben a pontban ijedtem meg, mivel a szépen kikevert vajam összeugrott a kávétól. De azért beleraktam a száraz keveréket, kikevertem, belepakoltam a kapszlikba, nagyjából a felét fejreállítottam, káromkodtam kettőt-hármat, de csak halkan, mert az egyszemgyerek már pár perce ordítva kapaszkodott a lábamba, és bevágtam a sütőbe 20 percre. A muffint, nem a gyereket. Nade hogy mit vettem ki belőle: gyönyörűen átsült, szép konzisztenciájú, isteni finom muffinokat, amik másnap talán még jobbak voltak. És még a kapszlikból is szépen kijöttek. Próbáljátok ki.

Egy kicsi lány 10. hónapja

Hihetetlen, de lassan gondolkodhatok az első szülinapi tortán:) Panni úgy nől, mint a gomba. A legeslegjobb gyerek a világon, csak néha nyüszi, néha morci, elég akaratos, de így tökéletes:)

A hónap első felében Panni nem mutatott semmi újat, gyakorolta a mászást, jókat játszott. A hónap második felében aztán jött egy ugrás, és megint minden nap meglepett valami újjal.

Először is, a mozgás. Eddig is ügyesen állt fel, ment a bútorok mellett, de most már normálisan rohan, ha kézen vezetjük, egy kézzel is nagyon ügyesen megy. Próbaképpen elengedtem egyszer mindkét kezét, és láss csodát, pár pillanatig egyedül állt. Azóta minden nappal egyre tovább áll egyedül. Ha pedig észreveszi, hogy nem fogom, szép lassan leül, de sohasem huppan le vagy esik el. A hidat, vagy nem is tudom, hogy hivják, az a játék, ami alatt kiskorában játszott, maga előtt tolva megy (pedig azt hittem, már elpakolhatom:)). Állásból leguggol, és úgy marad egy kicsit. Felmászik a lépcsőn is. Miután múlt pénteken ügyesen levágódott az ágyról, próbálom tanítani a helyes ágyleszállásról, egyelőre mindig orral akar nekiindulni, de már látok rajta egy kis fejlődést:)

Sokat utánoz mostanában. Egyre ügyesebben integet, ha meglát egy virágot, hapcizik. Csettintget a nyelvével. Ha valamit el akar érni vagy megkapni, akkor mutogat (egyelőre egész kézzel, nem egy ujjal). Múlt héten még a sikítást is utánozta, azóta is szokott sikkangatni, elég éles hangon, na ez nem annyira jön be nekünk:). Tegnap megmutattam neki, hogy kell fésülködni, azóta mindig megfésül engem a hajkefével. Az ételt már nyújtogatja, hogy  én is kóstoljam meg, a játékokba is gyakran bele kell harapnom. A ne-ne-re általában abbahagyja, amit csinál. A mostani legviccesebb szokása, hogy lefekszik hasra, felnyomja a popóját, és benéz a kanapé vagy a dühöngője alá, ha véletlenül begurult oda a labdája.

Nem valami bújós gyerek, soha nem is volt az. Nem szereti, ha ölelgetik, puszilgatják, de ha olyanja van, szívesen bekapja az ember orrát vagy száját és nyom egy jó kis nyálas puszit. Még mindig csak három foga van alul, de azokat szívesen használja, legfőképpen a Sudocrem-es doboz tetejének levételéhez. Ma sikerült megnéznem az ínyét, jön egy felső foga, már majdnem átvágta az ínyét. De persze nem az első kettő, hanem az egyik mellette lévő. Neki az a kettő úgy néz ki, nem hiányzik:)

Felismeri a játékait, főleg a tigrist, azt húzza-vonja magával. Szeret bújócskázni és mászókergetőzni, focizni, hatalmasakat tud közben vigyorintani. Kirámolja a fiókokat, most Peti szekrényére van rákattanva, abból a boxereket húzza elő - bárki van is vendégségben. Ezen kívül a fürdőszobaszekrény a kedvence, a héten szépen el is pakoltam a tisztítószereket a legfelső polcra - remélem nem fog leszakadni. Kíváncsi vagyok a 11. hónapra:)







Október, ósziahelló!



Júliusban írtam utoljára ilyen bejegyzést, ahol összeírtam a terveimet arra a hónapra. Nyáron annyira nem hiányzott, sok program volt. De most, hogy több időt vagyunk beszorítva a négy fal közé, és sok minden eszembe jut, amit szeretnék megcsinálni, de mivel nem írom fel, mindig elfelejtem, így most gyorsan lejegyzem a terveket:

- befejezni a tűpárnát, Anna unokahúgom jelentkezett érte. Három hét múlva megyünk haza, addigra jó lenne összevarrni.
- kontúrozni a European Bistro-t
- kicsit átrendezni a nappalit, hogy ne legyen ennyire összezsúfolva minden
- rendezkedni a konyhában, hogy már tudjunk az asztalnál enni a kicsivel
- elmenni a baba-mama klubba, gyerekek közé vinni Pannit
- őszi ruhába öltöztetni a blogot
- végre átíratni minden hivatalos cuccnál a nevemet
- csökkenteni a felhalmozott újságaim számát (múlt héten összeraktam hónapok szerint az összes újságomat, októberre 34 jutott, abból 6 Dobré jedlo, amit úgysem fogok szétvagdosni, és 5 Mama a ja, ami kölcsönben van, a többi halmozódott...)
- összeírni a kreatív terveimet ide a blogra, hogy ha "unatkoznék", legyen miből inspirálódni
- több összebújós-teázós-filmnézős estét csinálni, amikor nem hímzek, olvasok, pakolok, vasalok közben
- muffinokat sütni

Van még pár dolog, de megpróbálok a realitás talaján maradni ebben a hónapban:) Októberhez nekem most Adéle zenéje illik, az Inferno után pedig kezembe fogok egy Agatha Christie könyvet, és őszi dekorációk után nézelődöm a Pinteresten és a lakberendezős októberi újságokban.

Múlt heti jóságok #2



Panni egyre ügyesebb, sok mindent tanult múlt héten Y Downton Abbey 3. évada Y újra adják a Váratlan utazást a Story4-en Y Gilmore Girls 2. évada újra Y végre visszajött a hímzős kedvem Y Inferno még mindig Y készen vannak az esküvős képeink, bár még nem láttam őket Y 1 hónapos házasok vagyunk:) Y Dolce Gusto kakaó Y jól sikerült mustáros csirke Y Big Bang Theory Y ragyogó napsütés, bár rettentő hideg, elő is vettem Panninak az átmeneti lábzsákot, jól bebugyoláltam, és hétvégén mindkét nap a teraszon aludt 2-2,5 órát Y azalatt mi hímzőszakkört tartottunk:)
 
christine blogja Blog Design by Ipietoon