Budapest, te csodás!

Petivel október 17-én ünnepeltük összejövetelünk 10. évfordulóját. Úgy gondoltuk, ez azért szép szám ahhoz, hogy méltón megünnepeljük. Mindenképpen kirándulni szerettünk volna, mégpedig kettesben, Panni nélkül. Szerencsére a nagyszülők örömmel elvállalták, és mi is gyorsan kiválasztottuk az úticélt, irány Budapest. Bécs és Prága volt még versenyben, mert szeretünk sétálni a városokban, de míg Bécsben és Prágában már mindketten voltunk, Peti még nem járt Budapesten. Alap- és középsulis koromban évente voltam már itt egy-egy hétre a Vendégségben Budapesten rendezvény keretein belül, akkor még egy keresztény énekzenei együttes, a Bárka tagja voltam. Így én persze úgy mentem, hogy "mindent ismerek", Petőfit hátulról is felismerem - persze mindig tévedtem és Peti sokkal jobban eligazodott a városban, mint én. Ami nem is nehéz - nálam még Panni is jobban tájékozódik...

Csütörtök délben elindultunk Lévára. Panni persze belázasodott előtte, ez minden kirándulásunk alkalmával így van, nehogy ne izguljam végig azt a pár napot... Még éjjel is volt láza, de szerencsére reggelre lement, és délelőtt is jól volt, így elindultunk. Pénteken nagyon rossz idő volt, egész nap szakadt az eső és erős szél fújt. 2 óra után érkeztünk a hotelbe. A budapesti közlekedést szerintem sohasem fogjuk megszeretni, pár méterrel a hotel előtt vissza kellett fordulnunk, mert le volt zárva az út, majd be kellett járnunk a fél várost, hogy a másik oldalról megközelíthessük a hotelt. Ami persze megintcsak nem sikerült, így megálltunk a Műegyetemnél, és ott is parkoltunk egész idő alatt. A Gellért Hotelben foglaltunk szállást. Eléggé régies hotel, legalábbis a szobák... a szobákhoz vezető folyosókon olyan érzésem volt, mintha egy hajón lettem volna, a szobák régi berendezésűek, magas falak, szocis bútorok, ősrégi fürdőszoba. Bár végülis nekünk mindegy volt, hol alszunk:) Az első éjszaka még költöznünk is kellett, mert lagzit tartottak a hotelben, épp a mi szobánk alatt, így egyáltalán nem tudtunk volna aludni, nagyon hangos volt a zene. A hotel többi része viszont gyönyörű, a porta, a hall, az étterem... Rengeteg étel közül választhattunk reggelire is, na és a kilátás a szobánkból kárpótolt mindenért. Szemben az erkélyünkkel a Sziklatemplom, Gellért-hegy, Citadella, Szabadság híd...

Műegyetem

Pénteken nem sokat pihentünk, épp csak kipakoltuk a bőröndöket, máris nyakunkba vettük a várost. Illetve valami éttermet kerestünk:) A Szabadság hídon átérve a Váci utcában találtunk egy jó kis olasz pizzériát. Végigsétáltunk a Váci utcán, majd el egészen a Parlamentig. Sajnos aznapra már csak német nyelvű idegenvezetést tartottak, ami engem nem zavart, Petinek meg fordítottam. Hazafelé a Széchenyi hídon át mentünk a Budavári palota mellett egészen a Gellért-hegyig. Fel akartunk menni a Citadellára, hogy megnézzük Budapestet éjszaka. Másfélszer mentünk fel a hegyre, mivel először rossz irányba indultunk el:) jó kis izomlázzal tértünk haza, de a kilátás megintcsak kárpótolt:)

Forrás: www.budapest-foto.hu

Szombatra nagy túrát terveztünk be, a pesti oldalon akartuk megnézni a látnivalókat. Gyalog mentünk az Andrássy út mentén egészen a Hősök teréig. Hosszú túra volt, meg is éreztem estére:) Gyorsan végigfutottuk a Szépművészeti múzeumot, majd ettünk egy finom palacsintát a Gundel cukrászdában. Végül pedig bejártuk Vajdahunyad várát, hazafelé pedig kipróbáltuk a híres 4-es metrót. Aznap várt ránk még egy jó kis masszázs, majd egy fürdő.

Vasárnap el akartam még menni a Szent István Bazilikába, a Mátyás-templomba és a Halászbástyába, de erre már sajnos nem jutott idő, így "csak" a Budavári palotát jártuk be. Remélem, eljutunk még párszor Budapestre, hogy a többi nevezetességet is megnézhessük...